Évfordulók éve

Immár nyolc esztendeje, 2011 januárja óta irányítja Kovács Vilmos ezredes a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumot. Akkor száztizennyolcan dolgoztak az intézménynél, szemben a mostani 201 munkatárssal, míg az igazgatóságok száma megduplázódott, háromról hatra nőtt. Ezzel párhuzamosan persze a feladatok is megszaporodtak.

– Az igazgatóságok akár önálló szervezetként is megállnák a helyüket, ezért is nevezhetjük intézményünket minden joggal hadtörténeti kompetenciaközpontnak, hiszen a keretein belül megtalálható az összes olyan gyűjtemény és tudományos szervezet, amely a magyar hadtörténelemmel, valamint a kapcsolódó segédtudományokkal foglalkozik – indokol a parancsnok. Hozzáteszi: hatalmas előnyt jelent az is, hogy ugyanott, a Kapisztrán téri Nándor-laktanyában működik a levéltár, a térképtár, a könyvtár és a múzeum. Ennek köszönhetően tudniillik a kutatók hatékonyabban dolgozhatnak, s rengeteg időt takarítanak meg azzal, hogy nem kell a különböző helyszínek között utazniuk, egy épületen belül minden segítséget megkapnak.

Új felállásban

Miután feladatai jelentős részét elvégezte, a Centenáriumi Pályázati Igazgatóság osztályszintű szervezeti elemként a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság alárendeltségébe került. Mint ismert, a kormány még 2016 végén rendelte el, hogy fel kell újítani a Magyarországon található első világháborús hősi sírokat, temetőn belüli emlékműveket. A munkához kétmilliárd forint költségvetési forrást biztosítottak, maga a lebonyolítás pedig a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumon belül létrejött Centenáriumi Pályázati Igazgatóságra várt: ők írták ki a pályázatokat – melyekre önkormányzatok és egyházak, mint temetőfenntartók jelentkezhettek –, ezzel párhuzamosan pedig összeírták a magyarországi első világháborús emlékműveket, hadisírokat, illetve felmérték azok állapotát.

A HM HIM évről évre visszatérő rendezvénye a Forradalmi forgatag

– Több mint 300 településről 467 pályázat érkezett, ezek forrásigénye a néhány százezertől a 100 millió forintos nagyságrendig terjedt. A program végére 25 ezer első világháborús katona temetési helye újul meg. A pályázatok elbírálása hatalmas feladat volt, de ez befejeződött, így jelenleg a már elvégzett munkák ellenőrzése a legfontosabb teendő. A minőség terén azonban akadnak szakmai problémák. Többször tapasztaltuk, hogy a kivitelezők nem a pályázatban foglaltak szerint valósították meg a katonatemető vagy az emlékmű felújítását. Van olyan munka, melynek átvétele az imént említett ok miatt már egy éve húzódik – jegyzi meg Kovács Vilmos ezredes.

A monitoring tevékenységet a Kerepesi úton működő Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság részeként, a belföldi és a külföldi hadisírgondozó osztály mellett létrejött szervezeti elem végzi.

A HM HIM igazgatóságai közül a Központi Irattár a másik, amely nem a budavári Kapisztrán téren található: a szervezet a VII. kerületi Verseny utcában van, s egyik fontos feladataként közszolgálati tevékenységet végez.

– Magánszemélyek és megyei kormányhivatalok egyaránt fordulnak az irattárhoz azzal, hogy igazolja: az adott személy jogosult-e hadigondozott ellátásra, avagy sem? Tavaly az ilyen kérések száma meghaladta a húszezret, teljesítésük pedig nem kis feladatot rótt a kevesebb mint 20 emberrel működő szervezetre, hiszen egy-egy igazolás kiadásához a szükséges iratok felkutatása akár több óráig is eltarthat. Más igazgatóságokról átvezényelt munkatársakkal, illetve önkéntes tartalékos katonák bevonásával ugyanakkor sikeresen teljesítik a feladatokat – mondja a parancsnok.

Hős vagy áldozat?

Visszakanyarodva a hadisírgondozáshoz: külföldön (elsősorban Lengyelországban, valamint Románia és Ukrajna magyarok lakta területein) is számos magyar katonatemető felújítására és átadására került sor 2018 folyamán. Olaszországban pedig sikerült elérni, hogy az első világháború egyik ikonikus helyszínén, a Monte Grappán az olasz és az osztrák zászló mellé a magyar is odakerüljön.

– Hatalmas siker ez, amely két éven át tartó tárgyalások eredményeként született meg. Az olasz partner kezdetben elzárkózott a kérésünk teljesítésétől, a múlt év végén azonban egyezségre jutottunk. A pontos feltételeket márciusban tisztázzuk, s a tervek szerint a hősök napján, azaz május utolsó vasárnapján vonják fel a magyar lobogót a Monte Grappán. Az egykori délnyugati hadszíntér magyar szempontból szintén fontos pontján, a Doberdón pedig már 2016 óta hirdeti emléktábla honfitársaink helytállását – sorolja az ezredes, aki hasonlóan nagy sikerként tekint arra, hogy 2018 őszén Magyarország első ízben rendezhette meg a nemzetközi hadisírgondozó konferenciát. Az eseményen a házigazdák mellett német, holland, belga, francia, brit és osztrák szakemberek képviseltették magukat.

– Abban teljes egyetértés mutatkozott a résztvevők között, miszerint a háborúban elesettek sírjait gondozni kell, függetlenül attól, hogy a katona hazai vagy idegen földben nyugszik. A módszert, illetve az ideológiai megközelítést illetően viszont már akadnak eltérések. A legmarkánsabb különbséget az jelenti, hogy az adott ország miként tekint a háborúban meghalt katonájára: hősként vagy áldozatként? A további attitűdöt pedig az erre a kérdésre adott válasz határozza meg – ad betekintést a konferencián történtekbe a parancsnok.

Látogatócsúcs

A HM HIM többi igazgatósága a Nándor-laktanyában tevékenykedik, közülük a Hadtörténeti Múzeum számít az intézmény zászlóshajójának.

– 2018-ban a múzeum közel 84 ezer érdeklődőt fogadott, ami egyfelől jelentősen meghaladta az egy esztendővel korábbi 62-63 ezres látogatószámot, másfelől új rekord. A külföldiek körében is népszerűek voltunk: elsősorban angolszász nyelvterületről érkeztek vendégek, de számos német és kínai turista is megfordult nálunk a statisztikák szerint. Az intézmény falain kívül szervezett programok közül egyértelműen a LAJTA monitor országos útja emelkedett ki. Az első világháborús hadihajó a Dunán Gönyűtől indulva Mohácsig számos város kikötőjében megállt, s ezeken a helyszíneken összesen 32 ezer érdeklődő lépett a fedélzetére. A Hadtörténeti Múzeum kiállításait – legyen szó állandó vagy időszaki tárlatról, esetleg vándorkiállításról – összesen mintegy 300 ezer érdeklődő látta. Ezt a számot kevés magyar múzeum tudja hozni, joggal lehetünk rá büszkék – idézi fel a múlt év legfontosabb adatait Kovács Vilmos ezredes, akitől megtudjuk azt is, hogy a LAJTA monitor idén ismét a megszokott helyén, a Parlament előtti Duna-szakaszon lesz látogatható. A tervek szerint a hajó díszkivilágítást kap, melynek köszönhetően éjszaka is kellően impozáns látványt nyújtana.

A 2. hadsereg doni katasztrófájának 75. évfordulója, a „170 éves a Magyar Honvédség" nevű programsorozat, illetve az első világháború befejeződésének centenáriuma mellett még egy esemény emelkedett ki a HM HIM múlt évi jubileumi rendezvényeinek sorából.

– Novemberben lett 100 éves az intézményünk, s ebből az alkalomból 2018 folyamán számos konferenciát, kamarakiállítást szerveztünk. Az utóbbiak helyszíne az aula volt, ahol 1-2 hetente más-más különleges vagy értékes műtárgyat lehetett megtekinteni. A centenáriumra kibocsátottunk egy emlékérmet, valamint az intézmény történetét bemutató – angol, német és magyar nyelvű – díszes kötetet is, melyek mind a kollégáink keze munkáját dicsérik. Továbbra is napirenden szerepel az egy évszázados történetünket bemutató kiállítás; ez a projekt várhatóan idén tavasszal érhet valósággá, s a nyitást követően hozzávetőleg egy évig lesz látogatható – ismerteti az elképzeléseket a parancsnok.

A LAJTA monitor 2018-ban Gönyütől Mohácsig bejárta a magyarországi Duna-szakaszt

Az intézmény a nemzetközi színtéren is aktív volt tavaly. Az angol fővárosban közös huszárkiállításuk nyílt a londoni National Army Museummal, s szintén a HM HIM történészei biztosították az Isonzó Expressz mintájára az első világháború galíciai hadszíntereire szervezett vonatos nosztalgiautazás (Galícia Expressz) szakmai hátterét.

Ugyancsak a kiváló kétoldalú kapcsolatok eredménye, hogy Oroszországban megújult a rudkinói magyar katonai temető fogadóépülete; a tetőszerkezet és a nyílászárók cseréjét is magában foglaló felújításról még tavaly augusztusban született döntés, s idén januárban került sor a hivatalos átadásra. Az épületben a 2. hadsereget bemutató kiállítás is nyílik, várhatóan májusban, a hősök emléknapján.

Lviv (korábban Lemberg, majd Lvov) képviselőivel is eredményes tárgyalások folytak, melynek köszönhetően 2019 őszén az ukrajnai település történelmi belvárosának főterén „Júda magyar oroszlánjai Galíciában" címmel rendeznek kiállítást. Az első világháborúban harcolt magyar zsidó katonákról szóló tárlat egyébként nem teljesen számít újdonságnak, hiszen annak egy változata 2016-ban, a lengyelországi Krakkóban már látható volt.

Soha nem lehet teljes

Még 2012-ben kezdett bele a HM HIM „A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban" címet viselő vállalkozásba, melynek célja, hogy kereshető, digitális formában publikussá tegyék az első világháborúban elesett, eltűnt, fogságba került vagy megsebesült magyar katonák adatbázisát. Ez a magyarezredek.hu weboldalon lesz majd elérhető.

– Feldolgoztuk a saját levéltárunkban, továbbá a bécsi és a pozsonyi hadilevéltárban tárolt magyar vonatkozású anyagokat (halotti anyakönyveket és temetőkatasztereket), s ugyanez megtörtént a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, illetve a megyei levéltárakban őrzött halotti anyakönyvekkel is. Azt gondoltuk, minden szóba jöhető forrással végeztünk, amikor kiderült: a Budapest Főváros Levéltárában több tízezer első világháborús katona halotti anyakönyve van; ezek túlnyomórészt olyan személyekhez köthetők, akikről anno, a dokumentum kiállításakor, nem tudták megállapítani, hogy honnan vonultak be. Ezen halotti anyakönyvek feldolgozása 6–8 hónapot vesz igénybe, ám a terveink szerint ennél hamarabb elérhetővé tesszük az érdeklődők számára az adatbázist, amelyet később kiegészítünk a budapesti levéltárból származó anyagokkal – tudjuk meg Kovács Vilmos ezredestől.

2018 novemberében ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a HM HIM.
Ebből az alkalomból egy emlékérmet is kibocsátottak

Mint ahogy a korábbiakban említettük, az adatbázis négy veszteségcsoportra oszlik: elesett, megsebesült, hadifogságba került és eltűnt katonákra. Számos olyan személy akad ugyanakkor, akit előbb sebesültként (akár 2-3 alkalommal is), majd hősi halottként vettek nyilvántartásba. Egy-egy katonáról tehát több adatsor keletkezhetett. Ezeket természetesen a HM HIM szakemberei alaposan átnézték. Erre azért is szükség volt, mert a tapasztalatok szerint a korabeli törvényhatóságok által kiállított halotti anyakönyvekben számos elírás szerepelt, például nem egyszer az alakulatok vagy a települések neveit is rosszul jegyezték le. Természetesen az efféle adatbázisokat soha nem lehet teljesen késznek tekinteni, így ezt is folyamatosan frissítik, amennyiben hitelt érdemlő dokumentum kerül a HM HIM szakembereinek birtokába.

– Maga a weboldal egyébként többet nyújt majd, mint egy egyszerű adatbázis: kereshető lesz az alakulatok kiegészítési körzete, fegyverzete, egyenruhája. Ennek köszönhetően az érdeklődők komplex képet kaphatnak az első világháborúban harcolt hozzátartozójukról. Ha pedig róla fényképe is van a családnak, s azt a rendelkezésünkre bocsátja, akkor a fotó digitalizált változatát feltöltjük a honlapra – vázolja a terveket a parancsnok, majd rátér a HM HIM más érdekes projektjeire.

Tavaly tekinthették meg az érdeklődők az osztrák császári, majd a monarchiabeli hadihajózás történetét bemutató időszaki kiállítást is

– Segesvár térségében a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen végzünk csatatérkutatást; ehhez a régész szakembert intézményünk biztosítja. Az eredmények persze valószínűleg nem fogják átírni az 1849. július 31-én vívott ütközettel kapcsolatos eddigi ismereteinket, de szolgálhatnak érdekes adalékokkal. Hasonló munkálatokra kerül sor Komárom-Herkálypusztánál, ahol a harcok után ulánus tömegsírt alakítottak ki. Mélyrehatóbb kutatások hiányában ugyanakkor az ezzel kapcsolatos információk ellentmondásosak. Tisztázásukra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és Komárom városával közösen veszünk részt a projektben. Még 2016-ban indult a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52-es parcellájának felújítása. A terveink szerint oda lesznek áttemetve a Magyarországon nyugvó, magukat az első világháborúban kitüntető magas rangú katonák, akiknek jelenlegi sírhelyéről már nem gondoskodik senki. A különböző hazai építkezések, útépítések során előkerülő, második világháborúban elesett magyar katonák földi maradványainak végső nyughelyeként szintén az 52-es parcella szolgál majd; ők eddig a budaörsi német katonai temetőben kapták meg a végtisztességet – zárja a beszélgetést az ezredes.

A 46. szegedi gyalogezred első világháborús helytállásának jelképévé vált „Doberdói Fa"
is látható volt a múzeumban

Fotó: Dévényi Veronika, Galovtsik Gábor, Snoj Péter, Soós Péter őrnagy, Szabó Lajos zászlós és Szikits Péter