„Minden forintot a biztonság erősítésére fordítunk”

Most, hogy megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság (EB) élére, milyen öt év elé néz Európa?

Von der Leyen asszony megválasztása egy esély Magyarország és Európa számára. A legfontosabb célunk az volt, hogy Frans Timmermans – aki szélsőségesen bevándorláspárti, és maga vallotta be, hogy Soros György embere – ne lehessen csúcsjelöltként bizottsági elnök, ahogyan Manfred Weber se, aki többször is megsértette a magyar embereket. Emlékezzünk csak vissza, hogy Sargentini asszony hazugságoktól hemzsegő jelentését ő is megszavazta, és nem köntörfalazott, amikor azt mondta: ő Magyarország ellen szavazott. Majd kijelentette, hogy neki a magyarok szavazatára nincs szüksége ahhoz, hogy bizottsági elnök legyen. Aki így provokálja a magyar embereket, az ne számítson utána a támogatásunkra. A magyar tárgyalódelegáció két listával ment az Európai Tanács július eleji ülésére, az egyiken az általunk nem támogatott, a másikon a számunkra elfogadható jelöltek szerepeltek. Utóbbin a német védelmi miniszter asszony is rajta volt. Ursula von der Leyen a megválasztása előtt tartott beszédében egyértelművé tette, hogy meg akarja védeni a határokat, meg akarja állítani a migrációt, ahogyan Magyarország is. Egy hétgyermekes édesanyáról van szó, ami szintén reményekre ad okot a jövőre nézve. Összességében a magyarok által megfogalmazott változásokra számítok az Európai Bizottság munkájában.

Von der Leyen korábban kiállt az európai egyesült államok mellett, megválasztása előtt pedig a jogállami normák betartásának szükségességét hangsúlyozta. Ez alapján sem tartanak tőle?

Magyarországon a jogállamiság eszméje és gyakorlata messzemenőkig érvényesül, ebben nem találhat kifogást az EB új elnöke sem. Von der Leyen mostani beszédében nem hangzott el az európai egyesült államok ötlete, amit természetesen továbbra is ellenzünk. Sőt most maga mondta, hogy ma már inkább úgy gondolja, hogy „az Európai Unióban a sokszínűség egysége uralkodik, és ez nem föderalizmus, és ez a helyes út." Mi három dolgot mondtunk, aminek érvényesülnie kell, és ami alapján meg tudjuk majd ítélni az új bizottsági elnök asszony tevékenységét is. A legfontosabb, hogy meg kell állítani a migrációt, meg kell védeni Európa határait. A másik, hogy meg kell őriznünk a keresztény kulturális örökségünket, a harmadik pedig, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetállamokat. Ezek megvalósításában tudunk széles körben együttműködni. Megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokkal vagyunk iránta.

Eközben a Von der Leyent szintén támogató Momentum és DK szerint az új elnök mindenben a szöges ellentétét mondja annak, amit a Fidesz képvisel. Sőt a DK szerint Von der Leyen valójában az ő választási programjukat hirdette meg.

Gyurcsányék csak taktikáznak, a hatalomért mindenre képesek, még arra is, hogy szembeforduljanak a magyar emberek akaratával. Hiába huhogja ezt Gyurcsányné a párttársaival, a DK-nak egy egészen más indíttatású programja van. Ők a bevándorláspártiakkal fogtak össze, és kampányukban is egyértelművé tették, hogy a migrációt nem megállítani akarják, hanem mindenkit be akarnak engedni Európába. A DK az európai nemzetállamok szövetsége helyett európai egyesült államokat akar, és a keresztény kultúra olyan messze van tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől, hiszen Gyurcsányék egy bevándorlást ösztönző multikulti Európában gondolkodnak. És ezt ki is mondták, meg is hirdették.

Marad az Európai Néppárt (EPP) tagja a Fidesz?

Ez majd ki fog derülni, és egyedül a Fidesz döntése lesz. A Fidesz-delegáció az EPP-n belül a harmadik legerősebb. Amíg úgy látjuk, hogy a Néppárton belül tudjuk leginkább a magyar emberek akaratát érvényesíteni, ott maradunk. Számunkra az az első, amit a magyar emberek a májusi EP-választáson határoztak meg a magyar képviselők számára feladatul – a bevándorlás megállítását, a keresztény kultúra védelmét, a nemzetek Euró­pájáért való küzdelmet –, ehhez képest a pártkérdés másodrendű történet. A hazánk, Magyarország az első, a pártpolitikának is ezt a célt kell szolgálnia.

Rátérve a magyar honvédelemre, jövőre százhárommilliárd forinttal több jut a területre. Mire fordítják a pluszforrást?

Nemcsak a pluszforrás a lényeg, a teljes, 616 milliárd forintos költségvetést kell nézni. Ez kétszer több, mint a 2010-ben a védelemre fordított összeg. Minden egyes forintot arra fordítunk, hogy Magyarország biztonságát erősítsük. A jövő évi büdzsé 216 milliárd forintot tartalmaz a Zrínyi 2026 honvédelmi és had­erőfejlesztési programban már megkezdett fejlesztések folytatására. Kialakítjuk a Gripenek szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatását érintő képességét, Airbus H–145M könnyű és H–225M közepes helikoptereket állítunk hadrendbe. Folytatjuk a szárazföldi csapatfejlesztéseket, önjáró lövegeket és páncéltörő tüzéreszközöket vásárolunk, és a legmodernebb Leopard 2 A4 és A7+ harckocsikat szerezzük be. Teljes modernizálás zajlik, ezzel párhuzamosan kiemelten foglalkozunk a katonai életpályával. A cél, hogy 2026-ra harmincezer hivatásos és húszezer önkéntes tartalékos honvédünk legyen. Érdekes fejlemény, hogy mind a hivatásos, mind a tartalékos rendszert erősítik magyar hölgyek. Nemcsak az egri vár hős női védői, de Kanizsai Dorottya, Kossuth Zsuzsanna vagy a világháborúk orvos- és ápolónői nagyszerű és követendő példák a ma asszonyai, lányai számára. Fontos az oktatás, a kiképzés is, hiszen jó svádájú, ép lelkű, hazaszerető katonákra van szükség, akik képesek a huszonegyedik század összes katonai kihívásának megfelelni. Régi-új biztonsági kihívások állnak előttünk, az egyik ilyen a migráció és a vele kéz a kézben járó terrorizmus. Kontinensünkön harminc véres támadás, több mint háromszáz emberáldozat, ezerkétszáz örökre megnyomorított sebesült az elmúlt hároméves mérleg. Emellett a hibrid hadviselés és a kibertámadások elhárítása is komoly kihívást jelent. A toborzásról sem feledkezünk meg: honvédelmi táborokat indítottunk el, a középiskolások honvédelmi alapismereteket tanulhatnak, és honvédkadétképzésben is részt vehetnek a diá­kok. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban a jövő katonáit szeretnénk nevelni. Innen célzottan és közvetlenül lehet eljutni a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiára vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, ahol a tisztek képzése zajlik. Polgári egyetemekről is vezethet út a katonai pályára, komoly ösztöndíjakat biztosítunk a kiváló teljesítményt nyújtó, a haza fegyveres szolgálatát vállaló hallgatóknak.

Magyarország csaknem hatszázmilliárd forintért szerzett be fegyvereket Németországból. Miért volt erre szükség?

A térség legmodernebb és legütőképesebb hadseregét szeretnénk felépíteni. A Magyar Honvédség így tudja garantálni a megváltozott politikai erőtérben is Magyarország függetlenségét, békéjét, a magyar családok biztonságát. Most a magyar hadiipar újjáélesztése is zajlik, ennek része a fegyvergyártás visszaszerzése is. Magyarországon 1945 előtt Csepelen működött a legnagyobb fegyvergyár, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, komoly hagyománya van a fegyverek kifejlesztésének, gyártásának. Aztán az elvtársak kinyírták a honvédséget is: tizennyolcezer katonát eresztettek szélnek, laktanyákat, honvéd kollégiumokat és iskolákat, egészségügyi intézményeket zártak be, és ezzel a védelmi-katonai képességeket is megszüntették. Ezeket kell most úgy visszaszerezni, hogy közben a legkorszerűbb fegyvereket, harci eszközöket adjuk a katonáink kezébe. Németország és a vele együttműködő európai országok nagyon modern fegyvereket, repülőgépeket és helikoptereket gyártanak. Ugyanakkor nemcsak a németekkel vagyunk kapcsolatban, hiszen páncéltörő eszközöket a svéd Carl Gustaftól vásároltunk, a kézifegyver-gyártást a csehekre alapozzuk. Kiskunfélegyházán megkezdődött a kézifegyverek összeszerelése, gyártása, és hamarosan már exportra is lehetőségünk lesz. Ez új munkahelyeket jelent, és a magyar gazdaságot erősíti. A cél, hogy a magyar honvédek, rendőrök és más fegyveres testületek a legjobb, legmodernebb eszközöket használhassák.

A kormány mit fog tenni, hogy ne ismétlődhessen meg a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban történt bántalmazás?

Egy olyan katonában, aki ilyet művel, nem lehet megbízni, hiszen hogyan is tudna így hű lenni az esküjéhez. Az iskola igazgatója és a nevelőtestület lefolytatta a fegyelmi eljárást, és elbocsátotta a bántalmazásban részt vevő elkövetőket. Mivel a fegyelmi eljárás során felmerült a bűncselekmény alapos gyanúja is, a minisztérium illetékes államtitkára büntető feljelentést tett. Megjegyzem viszont, hogy nem kell mindent elhinni abból, amit az ellenzéki média összevissza hazudik, hiszen céljuk nem az igazság felderítése, hanem a botránykeltés.

Erős kritikát fogalmazott meg a minap a magyar kormánnyal szemben az ENSZ egyik jelentéstevője, Felipe González Morales. Többek között alaptalannak nevezte a folyamatosan meghosszabbított migrá­ciós válsághelyzetet, mivel már alig érkeznek a határhoz bevándorlók.

AZ ENSZ bevándorláspárti jelentéstevője egész egyszerűen hazudik. Az ENSZ tele van bevándorláspárti bürokratákkal, éppen most is azon dolgoznak, hogy a több ország által visszautasított globális migrációs csomagot visszacsempésszék a döntéshozatalba és rákényszerítsék az országokra. Azért nem jönnek erre a migránsok, mert áll a kerítés, működik a magyar határzár. Ha Felipe González ismeri az ENSZ-adatokat, akkor tudja jól, hogy a Nyugat-Balkánon elég komoly válsághelyzet áll fenn: Boszniában és Szerbiában körülbelül tizenötezer migráns tartózkodik, és akkor még nem beszéltünk Görögországról vagy éppen a törökországi helyzetről, ahol 4,6 millió ember él menekülttáborokban. Nekünk nem az a feladatunk, hogy megszervezzük a migrációt, hanem az, hogy megállítsuk. Erről a magyar emberek döntöttek nemzeti konzultációkon, népszavazáson, magyar és európai uniós parlamenti választásokon.

Azt is kifogásolta, hogy a tranzitzónában embertelen körülmények uralkodnak, súlyos betegeket nem kezelnek, és nem kapnak elegendő élelmet. Erről sem mond igazat?

Én többször jártam a tranzitzónában, mint Felipe González, aki csupán egyszer ment oda. Nem igaz, hogy ilyen állapotok uralkodnának, ebben is hazugságokat állít a jelentéstevő. Eleve a tranzitzónát el lehet hagyni, senki számára nem kötelező ott lenni. Az ottani eljárás és ellátás minden magyar és uniós törvénynek megfelel, lehetőséget biztosítunk a legális határátlépésre és a menekültügyi kérelem beadására. Felipe González azon is felháborodott, hogy Magyarországon a bíróság négy-hat hétig törvénykezési szünetet tart nyáron. Ezt miért is akarja a kormány nyakába varrni? A magyar igazságszolgáltatás független. Nem tudom, vajon indítana-e eljárást az EU hazánk ellen, ha egyszer csak a kormány azt mondaná, hogy törvényben tiltja meg a törvénykezési szünetet, mert nagyon sokan várakoznak a tranzitzónában. Ezt a kettős mércét persze megszoktuk. Volt itt már annyi jelentéstevő, aki mindig azért talált valamilyen „problémát" Magyarországon, mert nem akarunk bevándorlókat befogadni. Egyébként a magyar emberek akarata értelmében, nemcsak a déli nyomásnak állunk ellen a kerítéssel, hanem a nyugatinak is az Alaptörvénnyel. A kötelező kvótával onnan azokat a tízezreket akarnák ide pakolni, akiket ők becsalogattak Európába, de mostanra meguntak. Mi, magyarok azonban az ellenőrizetlen beáramoltatásra és a kötelező szétosztásra is nemet mondunk.

Fotó: MTI (archív)