Minden szövetséges számíthat a NATO-ra

A NATO történetének egyik legfontosabb csúcstalálkozóját tartották szeptember 4-5-én az angliai Dél-Walesben. A szervezők szándéka eredetileg az volt, hogy az afganisztáni misszió tapasztalatait tárgyalják a nagyszabású konferencián, a közelmúlt vészjósló eseményei azonban felülírták ezeket a terveket. Az Ukrajna földjére lépő orosz csapatok, a NATO országok közvetlen szomszédjában zajló hibrid háború, és a Közel-Keletet lángba borító fundamentalista Iszlám Állam (IS) elleni lehetséges megoldások határozták meg a csúcs témaválasztását, amely olyan, régóta lappangó kérdésekre is választ adott, hogy mi a szerepe a NATO-nak és mit tesz a tagállamok és szövetségesek védelmében.

A NKE Ludovika Campuson tartott konferencián három fő téma köré csoportosítva értékelték walesi csúcstalálkozón elhangzottakat. Először annak politikai üzeneteit, majd az ukrán-orosz konfliktust, végül hazánk NATO-tagként eltöltött tizenöt évét vették górcső alá. Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára rámutatott, a közelmúlt eseményei nem gyengítették, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítették a szövetséget, amely most, a csúcstalálkozó után azt üzeni: minden tagja és minden partnere számíthat a védelmére. Az új kihívások új válaszokat követelnek, ezért megszületett a döntés, miszerint egy többnemzetiségű gyorsreagálású haderőt telepít a katonai szövetség Lengyelországba, ahonnan legfeljebb öt napon belül bevethető lenne „bárhol a világon". Az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének részét képezné, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. A nagyszabású programhoz Magyarország is csatlakozik.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, nagy korszakok végén, mint például 1990 után rendre úgy tűnt, a NATO-nak nincs jövőképe, a történelem azonban mindig megmutatta, hogy szükség van rá. A walesi csúcstalálkozó a szövetség hidegháború utáni történetének legfontosabb eseménye lett, valódi fordulópont, amely megmutatta, hogy a bizonytalanság korának vége.

Ahhoz, hogy a walesi fővárosban megfogalmazott tervek elérjék a kívánt hatást, szükséges a védelmi költségvetések csökkenő trendjének megfordítása, ez alól hazánk sem kivétel, ám fel kell rá készülni, hogy a védelemnek és a biztonságnak ára van. Amennyiben ezt a parlament is elfogadja, megnyílik a lehetőség új feladatok elvállalása előtt. Bővülhet a pápai bázisrepülőtér kapacitása annak érdekében, hogy ne csak a meglévő három C-17 állomásozhasson itt. Több lesz a NATO szintű gyakorlat is, a lengyelországi Anaconda hadgyakorlaton magyar katonák is részt vesznek majd. A helyettes államtitkár úgy vélte, a megváltozott biztonsági környezet elegendő garancia arra nézve, hogy a csúcstalálkozón elhatározott változások megvalósuljanak. Ezek nem opcionális döntések, a NATO rákényszerült ezekre a lépésekre.

A helyettes államtitkár szerint az ukrán válság kezelésére elfogadott több területet érintő intézkedések közül Magyarország 100 ezer euróval járul hozzá a kibervédelem erősítéséhez. Hozzátette: ez az intézkedéscsomag a kibervédelem mellett a logisztikai támogatás, a vezetés és irányítás, a kommunikáció, valamint a sebesült katonák ápolásának területét érinti. Magyarország azt is felajánlotta, hogy segíti az ukrán konfliktus során megsérült katonák kezelését és rehabilitációját.

Magyarország vállalta: ha az Országgyűlés is hozzájárul, a korábban egy 2012-es kormányhatározatban tett vállalásához képest, amely a védelmi költségvetés nominális szinten tartásáról, majd 2016-tól a GDP 0,1 százalékkal való emeléséről szólt, növelni fogja a védelmi költségvetését.

A honvédség rövid időn belül egy lövészszázadot telepít a Baltikumba 2-2,5 hónapra, a kijevi NATO összekötő irodába szakértőt küld, s szerepet vállal a gyors reagálású erőben is. Szerepet vállalunk továbbá a jövőben intenzívebb és gyakoribb kiképzési programokban, s jövőre több többnemzeti, NATO-parancsnokság felügyelete alá tartozó hadgyakorlatokat is tartanak Magyarországon – fejtette ki Siklósi Péter.

A NATO jövőre Afganisztánban tervezett „Resolute Support" elnevezésű missziójában körülbelül száz katonával vesz részt a Magyar Honvédség – tette hozzá Siklósi Péter.

Az ukrán-orosz konfliktus kapcsán Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója arról beszélt, a konfliktusnak különböző értelmezési szintjei ismertek, ám ahhoz, hogy reális képet kapjunk a helyzetről, komplex szemlélet szükséges. Ez egy érdekszféra harc, küzdelem az integrációs vezető szerepért, valamint az orosz geopolitikai határokért. Emellett Ukrajnán belül is komoly ellentétek feszülnek az oligarchák között, a társadalom és a politikai elit között, valamint Kelet és Nyugat Ukrajna lakossága között. Ukrajna jelen pillanatban súlyos modernizációs dilemmával néz szembe, miközben a Nyugat nem akar hidegháborút, kereskedelmi okokból kifolyólag a konfrontálódás sem áll érdekében. A szakértő rámutatott, bár a szankciós politika hatásai lassan mutatkoznak meg, Oroszországnak sem áll érdekében elnyújtani a konfliktust, viszont Kelet-Ukrajna bekebelezésével akár rosszul is járhat, mivel ebben az esetben egyértelműen elvesztené az Ukrajna egészére kiterjedő befolyását.

A konferencián az is elhangzott, a gyors politikai rendezés Petro Porosenko elnöknek sem érdeke, aki a megfelelő anyagi eszközök híján nem tudta volna huzamosabb ideig megőrizni népszerűségét, így viszont az elmaradt reformokat könnyedén indokolhatja a keleti területeken zajló háborúval, és a honvédő szerepében is feltűnhet.

Hazánk NATO-tagként eltöltött tizenöt évéről Szőnyegi János ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi tervezési Főosztály Stratégiai Elemző és Értékelő Osztály osztályvezetője azt mondta, egyértelműen sikeres volt, hiszen óriási hátrányt kellett Magyarországnak ledolgozni. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy mára a civil szféra jelentősen eltávolodott a honvédségtől annak ellenére, hogy nagy szükség lenne az összefogásra, hiszen egyre komplexebb és folyamatosan változó világban kell a NATO-nak, ezen belül a Magyar Honvédségnek megállni a helyét.

Fotó: a szerző felvételei