Nagy kihívások, komoly döntések – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az európai védelmi kiadások mértéke már régóta az egyik központi eleme a NATO-n belüli tehermegosztással kapcsolatos vitáknak; ezek során Németországot folyamatos kritikák érik, amiért aránytalanul keveset fordít a hadseregre – fogalmaz „A Bundeswehr finanszírozása és készenléte" című elemzésében az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKK) két munkatársa, Etl Alex és Csiki Varga Tamás.

Költségvetési hullámvasút

Az ezredfordulóra a német védelmi kiadások a GDP (bruttó hazai össztermék) 1,4 százaléka körül stabilizálódtak, s ez az állapot nem is változott egészen 2009-ig, amikor – elsősorban a gazdasági világválság és az ennek nyomán hozott megszorító intézkedések hatására – a hadseregre fordított összeg jelentős csökkenésnek indult. Ezzel párhuzamosan Berlin átszervezésbe kezdett, melynek keretében felfüggesztette a sorkatonai szolgálatot (2011), majd jelentősen csökkentette a Bundeswehr állományát és nemzetközi ambíciószintjét, valamint bezárásra ítélt harmincegy katonai bázist.

A megszorító intézkedésekből fakadó költségvetési nehézségeket tovább fokozták a strukturális hiányosságok és a rossz menedzsment, aminek köszönhetően többször is előfordult, hogy nem sikerült a meglévő pénzt teljes egészében elköltenie a védelmi szektornak (2017-ben például az eszközbeszerzésre szánt 5,9 milliárd euróból 600 millió a kasszában maradt). A folyamat eredményeképp a Bundeswehr jelentősen amortizálódott, s a szervezet készenléti és bevethetőségi szintje csökkent – olvasható az elemzésben.

Ez ugyanakkor 2014-ig viszonylag keveseket zavart; a feltöltetlen egységek, amortizálódott eszközök sem tűntek akkora problémának, amíg a haderő képes volt ellátni a rábízott missziós válságkezelő és békefenntartó műveleteket.

További részletek a Magyar Honvéd magazin január 17-én megjelenő számában!