NATO védelmi miniszteri találkozó Brüsszelben: középpontban a terrorellenes harc

A védelmi miniszterek a májusi találkozón hozott döntések végrehajtását is megvitatták. Emellett természetesen áttekintették a NATO keleti szárnya és Európa déli peremvidéke biztonsága érdekében hozott korábbi intézkedések végrehajtásának állását is. Eszmecseréjük egyúttal a 2018 nyarán esedékes következő NATO-csúcstalálkozó előkészítését is szolgálta.

„A Szövetség figyelme jelentős részben a délről, délkeletről, vagyis az észak-afrikai és a közel-keleti térségből érkező kihívásokra és fenyegetésekre irányul" – mondta el Vargha Tamás. „A régióban Líbiától Szírián át Irakig egymást érik a válságok és a fegyveres konfliktusok, nagyon időszerű volt ezért a brüsszeli állam- és kormányfői találkozó döntése a terrorizmus elleni küzdelem előtérbe helyezéséről" – tette hozzá. Az instabil térség ugyanis a szélsőséges eszmék és a nemzetközi terrorizmus melegágyává vált, ennek az egyik jól ismert következménye az Európába irányuló tömeges, illegális migráció. „Hazánk a kezdetektől hangsúlyozza, hogy a tömegesen jelentkező illegális migráció kiváltó okait kell kezelni és helyben kell segítséget nyújtani" – emelte ki a miniszterhelyettes. Ezért is támogattuk azt a döntést, hogy a NATO a jövőben nyújtson az eddiginél nagyobb támogatást az „Iszlám Állam" ellen harcoló, amerikai vezetésű nemzetközi koalíciónak. A terrorellenes küzdelemhez nyújtott hozzájárulást magyar részről is fokozzuk: a honvédelmi miniszterhelyettes jelezte szövetségeseinknek, hogy az Országgyűlés június 13-i felhatalmazása alapján a magyar katonák létszáma egyharmadával fog növekedni Irakban, 150-ről 200 főre, és a kontingens mandátumát is két évvel meghosszabbítjuk, 2019 végéig. „Azt is bejelentettük, hogy Magyarország kiképzőket biztosít a NATO iraki képességfejlesztési tevékenységéhez" – fűzte hozzá Vargha Tamás. Az iraki erők felkészítése szintén azt a célt szolgálja, hogy a válságot a lehető leghatékonyabban, azaz helyben, a gyökereinél kezeljük.

Lengyelország és a három balti szövetséges biztonsága is nagy hangsúllyal szerepelt az értekezlet napirendjén. A miniszterek nyugtázták, hogy a régióba telepített négy (országonként egy-egy) NATO-zászlóaljharccsoport június folyamán elérte teljes műveleti készenlétét. „A Baltikum biztonságának fokozásához Magyarország idén azzal járul hozzá, hogy a Visegrádi Négyek felajánlásának keretében egy megerősített lövészszázadot telepít Észtországba, három hónapra, júliustól szeptemberig. A kitelepülés ezekben a napokban zajlik" – mondta el Vargha Tamás.

Fontos döntések születtek az egyenlőbb transzatlanti teherviselés kapcsán is. Ezentúl minden évben részletes és átfogó jelentés készül arról, hogy az egyes tagországok milyen teljesítményt nyújtanak a közös teherviselés négy legfontosabb területén. „Ismertettem szövetségeseinkkel a kormány június 2-i határozatát, amely szerint hazánk 2024-ig eléri a NATO által elvárt, a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított 2 százalékos védelmi kiadási szintet" – fejtette ki a miniszterhelyettes. Elmondta, hogy hazánk a védelmi költségvetés 20 százalékos modernizációs részaránya tekintetében is jól áll, ezt az arányt ugyanis már az idei honvédelmi költségvetésben meghaladjuk. Ami a nemzetközi békeműveleti szerepvállalást illeti, a közel ezer, külföldi műveletben tartott katonával Magyarország – a haderő létszámához mérten – hagyományosan a legjobban teljesítő NATO-tagországok között van. „Kivesszük részünket a NATO-n belüli munka- és tehermegosztásból, megbízható szövetségesek vagyunk" – összegezte véleményét a miniszterhelyettes.

A tanácskozáson ezenkívül szó esett a NATO és az Európai Unió között az elmúlt egy évben lendületes fejlődésnek indult együttműködésről, amely különösen a földközi-tengeri migrációs útvonalak hatékonyabb ellenőrzésében kecsegtet eredményekkel. Külön munkaülés foglalkozott továbbá az afganisztáni politikai és biztonsági helyzettel, illetve az országban folytatott NATO-vezetésű művelet jövőjével.