Név szerint tudnunk kell, kik haltak meg a hazáért

Öt esztendővel ezelőtt kezdett bele a HM HIM abba a projektbe, amelynek célja, hogy az első világháborúban rendszeresen kiadott veszteségi listák alapján a szakemberek rendszerezzék és kereshető, digitális formában publikussá tegyék az első világháborúban hősi halált halt, eltűnt, fogságba esett vagy megsebesült magyar katonák lehető legrészletesebb adatait.
A munka 2015-ben a kormány által létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságtól kapott támogatással és további két stratégiai partner csatlakozásával új lendületet kapott.

A HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala a HM HIM-mel közösen alapvetően a halotti anyakönyvek és a bécsi Hadilevéltár temetőkataszterében fellelhető információk alapján rendszerezte a hősi halált halt katonák adatait. Kutatásaikban prioritást kapott az eltemetés helyszíne, valamint a halál közvetlen oka. Mellettük az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára is társult a kezdeményezéshez. Az ottani szakemberek az első világháborúval kapcsolatos polgári halotti anyakönyvi adatokat és a magyarországi emlékművek állításával kapcsolatos dokumentációt tanulmányozzák és dolgozzák fel.

A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban programsorozat keretén belül készülő adatbázis a közelmúltban érte el az egymilliomodik magyar katonára vonatkozó adatsort.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a HM HIM-ben tartott sajtótájékoztatón az adatbázis létrehozása kapcsán hangsúlyozta: emlékeznünk csak azokra lehet, akikről vannak információink, akikhez tudunk valamilyen adatot társítani. „Név szerint tudnunk kell, kik voltak, akik a magyar hazáért harcoltak, akik a legnagyobb áldozatot hozták országukért, mert csak így tudjuk teljesíteni másik kötelezettségünket, az emlékek átadását a következő generációknak" – mondta Vargha Tamás. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a partneri együttműködést, a kutatást és az adatfeldolgozást az EMMI-vel közös megállapodás értelmében a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum koordinálja. A munka részeredményei végül egy komplex adattárban lesznek fellelhetők, mely 2018 őszétől válik publikussá a felhasználók előtt. Az öt adatbázisra támaszkodó kutatás és feldolgozás befejezésekor a szakemberek nagyjából 1,5 millió adatsorra számítanak.

Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a tájékoztatón kiemelte, hogy a magyar történelem során soha akkora katonavesztesége nem volt hazánknak, mint az I. világháborúban. „662 ezren vesztették életüket, olyan hősök, akikre évtizedekig hivatalosan még emlékezni sem volt szabad. Bár eddig 212 különböző rendezvényt tartottunk az első világégés centenáriumának alkalmából, még sok munka áll előttünk. Több generációnyi mulasztást kell pótolnunk, ezért rendkívül fontos alapmunka a háborús veszteségek adatbázisa, amelynek egymilliomodik adatsorához értünk. Aki ebben az adatbázisban fellelhető, mind hős – Magyarország pedig mindig is hősként fog rájuk emlékezni" – zárta beszédét dr. Rétvári Bence.

Az adatbázis működését és felépítését dr. Kiss Gábor őrnagy, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárának vezetője ismertette, míg dr. Andaházi-Szeghy Viktor őrnagy, a HM HIM Könyvtárának vezetője egy másik digitális projektről számolt be. A sajtótájékoztató napjától látogatható ugyanis A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban program részeként létrehozott www.magyarezredek.hu oldal, mely az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portáljaként funkcionál. Az oldalon térképek segítik a látogatót, hogy egyes hadtestekre, alakulatokra rákereshessenek, de olvashatnak fegyvernem-történeteket, vitézi tettek gyűjteményeit, valamint konkrét személyekre vonatkozó információkat is. Az adatbázishoz − amelynek alapját a HM HIM Hadtörténeti Könyvtárban található, az Osztrák–Magyar Monarchia közös haderejének magyarországi kiegészítésű alakulatait és a magyar királyi honvédség első világháborús csapattörténetét bemutató művek alkotják − több mint 140 kiadványt használtak fel és 50 ezer oldalt digitalizáltak.

Fotó: Szikits Péter