Összhangban

Várpalota térségében 1968-ban felépült egy elektromos célmozgató berendezésekkel vezérelhető gyalogsági lőtér, majd négy év múlva Kincsestábor néven átadtak egy – az akkori technikai színvonal szerint – viszonylag modern objektumot. A korszerű kiképzés érdekében 2000-ben megalakult a Szimulációs Központ, négy év múlva pedig – az MH Bakony Harckiképző Központ hadrendbe állásával egy időben – az ellenerő-század, amely a különböző feladatokra történő valósághű kiképzés talán egyik legnélkülözhetetlenebb eleme.

A tájidegen fajok – mint amilyen a selyemkóró is – eltávolítása fontos feladat

Az MH Bakony Harckiképző Központ alárendeltségébe tartozó kiképzőbázisok együttes területe 358 négyzetkilométer. A hajmáskéri, a táborfalvai és a bakonykúti bázisok lőterei alkalmasak egyéni, valamint köteléklövészetek levezetésére, gyalogsági fegyverekkel, harcjárművekkel, harckocsikkal, aknavetőkkel, tüzérségi és páncéltörő eszközökkel, repülőgépekkel, helikopterekkel végrehajtott lövészetekre, összhaderőnemi és összfegyvernemi kötelék-lőgyakorlatokra, valamint a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatásának (Close Air Support – CAS) gyakorlására is. A kisebb lőterek (Újmajor, Újdörögd) pedig a maximum 12,7 milliméter űrméretű gyalogsági és harcjármű-fegyverekkel, 40 milliméteres, cső alatti gránátvetőkkel, RPG–7 kézi páncéltörőkkel és aknavetőkkel (legfeljebb 4500 méteres távolságig) végrehajtott lövészetek helyszínei lehetnek.

Újdörögdön szép számmal találhatunk tavaszi héricset, amely Magyarországon védett növényfaj

A fentieken kívül Újdörögd térségében, az úgynevezett romvárosban helységharc-gyakorló pálya segíti a speciális feladatokra készülő alegységek kiképzését. A táborfalvai bázis (tatárszentgyörgyi lőtér, lődomb) három, különböző célt szolgáló robbantó területtel rendelkezik, a vezetékelt lőterén akár századszintű kötelék-lőgyakorlatok is végrehajthatók, az úgynevezett poros leszállópályáján pedig az afganisztáni viszonyokhoz hasonló körülmények közt gyakorolhatják a le- és felszállást a helikopteresek.

A földön fészkelő hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett

A kiképzési objektumok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása mellett, a fenti képességek birtokában, az MH Bakony Harckiképző Központ alaprendeltetése: biztosítani a lő- és gyakorlótereken a Magyar Honvédség és a szövetséges NATO-tagországok alakulatai részére a parancsnoki és törzsvezetési, valamint az éleslövészetekkel egybekötött harcászati gyakorlatok biztonságos végrehajtását, az érkező csapatok fogadását és kulturált elhelyezésüket. Mindezek ismeretében nem valószínű, hogy Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű gyakorló- és lőteréről mindenkinek azonnal a természetvédelem jutna az eszébe. Pedig az Európai Unió által, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek alapján létrehozott Natura 2000 hálózat hazánk közel huszonegy százalékát fedi le. Az ország olyan részeit, amelyeknek ökológiai értékeiben sem az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági tevékenysége, sem az urbanizáció nem okozott visszafordíthatatlan károkat. A katonai gyakorlóterek pontosan ilyen területek.

Táborfalván komolyan veszik a téli madáretetést

A Natura 2000 hálózat kijelölésével a természet védelme iránti elkötelezettség minden érintett szervezetnél jelentős, pozitív irányú szemléletváltást eredményezett. Így a Várpalota melletti központi gyakorló- és lőtér területének egy kisebb részét például már 2005-től ökológiai védettség alá helyezték. Mivel pedig a többi gyakorlótér is jelentős természeti értékekkel rendelkezik, az illetékes nemzeti parkok szakembereinek kezdeményezésére az elmúlt években valamennyi gyakorlótérre kiterjesztették a Natura 2000 minősítést. A természetvédelmi feladatok finanszírozását a LIFE program biztosítja.

Magyarország legszebb nyolclábúja, a bikapók szintén védett faj

A táborfalvai kiképzőbázis tatárszentgyörgyi lő- és gyakorlótere 1876 óta honvédségi terület, 2010 óta pedig teljes egészében a Natura 2000 védettsége alá tartozik. A Honvédelmi Minisztérium, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország Alapítvány sikeresen benyújtott közös pályázata eredményeként a „Turjánvidék LIFE" program keretében 2 730 102 euró jutott a lőtér 7300 hektárnyi területe ökológiai egyensúlyának helyreállítására. A 2018. szeptember 30-ig meghosszabbított futamidejű projekt költségvetésének hetvenöt százaléka uniós támogatás. A program a lőtér mélyebben fekvő, egykor vizes, néhol süppedékes, nehezen járható, „turjános" területéről kapta a nevét.

Boglárkalepkék Újdörögdön

A környéken eddig fellelt több mint háromszáz védett faj élőhelye megóvásának legalapvetőbb feltétele a terület vízellátottságának a javítása, a talajvízszint helyreállítása. A lőtérre jutó csapadékvíz visszatartását műtárgyrendszer kiépítésével kell elérni. Szükséges ugyanakkor a tájidegen, az őshonos növényeket kiszorító fajok (akác, bálványfa, kései meggy, erdei fenyő, feketefenyő, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) jelentős részének kíméletes, mechanikus módszerrel és vegyszeres kezeléssel történő eltávolítása is. Kiemelt figyelmet fordít a program a szinte kizárólag csak a tatárszentgyörgyi lőtér területén fellelhető rákosi vipera élőhelyeinek rehabilitációjára is. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb állatfajának a megmentése a szántóföldek visszagyepesítésével, a terület nagyüzemi kaszálása helyett szarvasmarhák legeltetésével és a viperák élőhelyei környékének a lezárásával érhető el.

Mint minden magyarországi kétéltű és hűllő, a zöld gyík is védett

A projektben rögzített célok megvalósításához azonban szükséges az ide érkező alakulatok tagjainak és a helyi lakosoknak a lehető legszélesebb körű, az élőhelyek védettségére vonatkozó alapvető ökológiai tájékoztatása is. A katonák számára ez környezetvédelmi képzés keretében, szervezett tematikus előadássorozatokon és terepgyakorlatokon valósul meg. A civilek részére pedig évente egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani a bázis munkatársai által vezetett területbejárásokra, túrákra. A projekt során elkészült egy zónatérkép is, amelyben kijelölték a gyakorló- és lőtér teljes területére vonatkozóan, hogy hol, mikor és milyen katonai tevékenység végezhető. A költési és a fiókanevelési időszakban például egyes részeken szigorú közlekedési és légtérhasználati korlátozásokat vezettek be annak érdekében, hogy a madarak zavartalanul fészkelhessenek. Ez a zónatérkép részét képezi majd annak a jelenleg kidolgozás alatt álló természetvédelmi kezelési tervnek, amely a terület egésze használatának (erdőkezelés, legeltetés, vadászat, katonai tevékenység) előírásait és ajánlásait tartalmazza majd.

A különböző orchideák Táborfalván, Újdörögdön és Várpalotán egyaránt fellelhetők

* * *

Politikailag kompromittált vipera. A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) első, hivatalosan „bemutatott" példányát 1892-ben Herman Ottó Rákoson (ma Budapest XVI. és XVII. kerületei) fogta be. Lelőhelyére utaló nevét viszont a világszerte ismert zoológustól, Méhely Lajostól kapta. Az 1950-es években azonban az állat elnevezését a tudósok kénytelenek voltak megváltoztatni. Magyarország akkori teljhatalmú urát, Rákosi Mátyást ugyanis zavarta, hogy egy vipera is viseli a nevét. Így valószínűleg „felsőbb utasításra" a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, dr. Boros István parlagi viperává keresztelte át a kígyót. Ez az elnevezés 1989-ig volt használatban. Tatárszentgyörgyön kívül rákosi vipera jelenleg mindössze a Hanságban és a Kiskunságban található. A teljes hazai állomány 500–1000 példány között valószínűsíthető. A rákosi viperák számának rohamos csökkenése az élőhelyeik pusztulására vezethető vissza. A füves területek aránya az elmúlt évtizedek során zsugorodott – az intenzív mezőgazdasági művelés és erdőtelepítés hatására. A faj egyedeit kereskedelmi céllal is gyűjtötték, ugyanakkor a tájékozatlanág miatti túlzott félelem sokszor szándékos pusztításukhoz vezetett. 1974-ben védetté, 1988-ban fokozottan védetté nyilvánították, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egymillió forint.

Fotó: Rácz Tünde, a szerző és archív