Osztály, vigyázz!

– A logisztikai központon belül szervezeti átalakítást, racionalizálást hajtottunk végre annak érdekében, hogy a hatáskörök még egyértelműbbek legyenek. Az érthetőség kedvéért nagyon leegyszerűsítve: két osztályunkból és egy alosztályunkból (képességeik, valamint a haderőfejlesztés logisztikai részéből ránk eső feladatok figyelembevételével) négy alárendelt egységet alakítottunk ki – mutatta az állománytáblát Gecse ezredes, aki az MH Logisztikai Központ haditechnikai főnöki beosztásából került az újonnan létrejött Technológiai Igazgatóság élére.

Az új struktúrában a kutatás-fejlesztési, tudományos és szabványosítási osztály felelős a Magyar Honvédségben folyó szabványosítási feladatok elvégzéséért, és aktívan részt vesz az új haditechnikai eszközök rendszeresítésének folyamatában. Koordinálja a szolgálati találmányok és használati minták oltalom alá helyeztetésének teendőit, valamint az oltalmat kapott szolgálati találmányokkal kapcsolatos ügyek nyomon követését. Az osztály munkatársai közül többen tagjai különböző nemzetközi és hazai tudományos bizottságoknak, szerkesztik az immár 61 éves Haditechnika című szaklapot, és részt vesznek a Katonai Logisztika című folyóirat szerkesztésében is.

Az átvételi osztály munkatársai felelősek a Magyar Honvédség számára beszerzendő hadfelszerelések minőségi átvételéért, valamint (a honvédség szervezetei és beszállítóik számára) a minőségbiztosítási rendszerek tanúsításáért. Minőségüggyel kapcsolatos témákban képviselik a honvédelmi tárcát a hazai és a nemzetközi civil szervezetekben, valamint a NATO és az Európai Védelmi Ügynökség szakbizottságaiban.

A termékazonosítási és törzskarbantartási osztály dolgozóinak a feladata a honvédség számára újonnan beszerzett haditechnikai eszközök azonosítása, és az egységes honvédségi termékkódok karbantartása; a Magyar Honvédségben alkalmazott nyilvántartás alapjait jelentő rendszer működtetésében kulcsfontosságú a szerepük.

Az állománytábla módosítása legnagyobb mértékben talán a Táborfalván települt, korábban lőkísérleti vizsgáló alosztályként ismert szervezetet érintette. A feladatbővítéssel ugyanis nemcsak névváltoztatás de „előléptetés" is járt: jelenleg hadfelszerelés-vizsgáló osztály a megnevezése.

– Korábban kizárólag fegyverzettechnikai eszközökkel dolgoztunk, a tevékenységi körünk bővülése következtében viszont már három laboratórium tartozik az alárendeltségünkbe. Az egyik a Budapesten lévő, a Magyar Honvédség által rendszeresítendő ruházati felszerelések alapanyagainak minőségét vizsgáló laborunk. Rádióelektronikai mérőlaboratóriumunk munkatársai szintén a fővárosban dolgoznak. Az ő feladatuk a beszerzésre tervezett és a fejlesztés alatt álló rádióelektronikai eszközök szabványok szerinti ellenőrzése. A táborfalvai ballisztikai labor pedig a fegyverzettechnikai eszközök beszerzésével kapcsolatos feladatokat kapott. Ugyanakkor továbbra is itt végezzük a tüzérségi és kézi lőfegyverek, toronyfegyverzetek, harckocsilövegek, kiegészítő páncélzatok, irányító rendszerek, optikai eszközök, személyi védőeszközök bevizsgálását, valamint javítás utáni visszaellenőrzésüket, a lőszerek külső és belső ballisztikai, illetve különböző klimatikus és terepviszonyok közötti ellenőrzését, de mi hajtjuk végre a lövedék- és ütésállósági vizsgálatokat, továbbá a kísérleti robbantásokat is. Munkánkkal a katonák biztonságát, komfortérzetét szolgáljuk. A mi felelősségünk az, hogy csak bevizsgált, a szabványok előírásainak megfelelő, megbízhatóan kezelhető és használható műszerek, fegyverek, lőszerek, ruházati felszerelések kerülhessenek ki az alakulatokhoz. Nincs szükség külső szakértők bevonására, saját hatáskörben végezzük el a szabványok által meghatározott ellenőrzéseket, és hitelt érdemlően tudjuk igazolni, hogy a vizsgálat tárgya megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak – vázolta a hadfelszerelés-vizsgáló osztály feladatát az osztály vezetője, Lajosbányai István alezredes.

A táborfalvai laboratórium nemcsak a Magyar Honvédség szervezetében, de országos viszonylatban is egyedülálló képességekkel és adottságokkal rendelkezik. Már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében is használták ezt a területet kézi lőfegyverek és tüzérségi eszközök vizsgálatára. A jelenlegi laktanya 57 hektáron terül el – korábban még az a kísérleti lőtér is ide tartozott, amelynek a kezelését mintegy tíz évvel ezelőtt átvette az MH Bakony Harckiképző Központ.

– Kiváló az együttműködésünk. A kísérleti lőtéren végzünk robbantásokat, megsemmisítéseket, nagyobb lőtávolságú lövészeteket. Tüzérségi fegyverekkel ugyanis olykor 9000 és 11 000 méter távolságra is lőnünk kell. Az alaptevékenységünkből adódó feladataink többségére azonban bőven elegendő a laktanya kerítésén belüli terület is. Itt a kézifegyverekkel, például a 14,5 milliméter űrméretű Gepárddal és a 40×46 milliméteres gránátvetővel 300 méterig lőhetünk. A kézifegyverek haditechnikai ellenőrző vizsgálata során például – szélsőséges külső körülményeket előállítva – a félautomata fegyverekkel ötezer, az automatákkal tízezer lövést kell leadnunk. A különféle időjárási viszonyok imitálására minden technikai eszköz a rendelkezésünkre áll. A klímakamránkat mínusz 50 és plusz 50 Celsius-fok közt lehet szabályozni, a zuhogó eső előállítása sem okoz gondot, a sivatagi homokvihart pedig a fegyver ürítési oldalára sűrített levegővel fújt öntödei formázó homokkal helyettesítjük – folytatta Lajosbányai alezredes.

A jövőben valószínűleg egy újabb feladattal is bővül majd a labor feladatköre. Két hónappal ezelőtt ugyanis a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara kriminalisztikai tagozata tartott szakmai napot Táborfalván. A látottak alapján felvetették, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jelenleg folyó igazságügyi szakértői képzés profilját célszerű lenne egy haditechnikai igazságügyi szakértői kurzussal bővíteni, amelynek a gyakorlati foglalkozásait Táborfalván tartanák. Az itt dolgozó munkatársak pedig óraadóként kapcsolódnának be az oktatásba. A bűnügyi szakemberek ilyen irányú képzésének keserű aktualitását többek közt a migrációval összefüggő európai terrorcselekmények számának növekedése is alátámasztja.

Közeledik a karácsony, így a kívánságlista összeállítása sem maradhat el.

– Szeretném, ha még ebben az évben megérkezne a korszerű, számítógépes ballisztikai analizátor-rendszerünk. Ez egyszerre tudja majd mérni a lövedék sebességét és a gáznyomást, ugyanakkor a sorozatlövő fegyverek elméleti tűzgyorsaságának megállapítására is alkalmas lesz – jegyezte meg az alezredes.

A Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület szervezésében novemberben tartották az Ország Közepe Klub legutóbbi rendezvényét, amelynek fővédnöke Tóth Bertalan, a település polgármestere és Baráth István dandártábornok, az MH Logisztikai Központ parancsnoka volt. A beszélgetésre meghívták a hadfelszerelés-vizsgáló osztály vezetőjét, Lajosbányai István alezredest és munkatársát, dr. Tikász Gyula nyugállományú alezredest, aki jelenleg közalkalmazottként dolgozik az osztályon.

A klub két vendége többek közt a 2004. évi rendőri és katonai mesterlövő világkupán elért eredményeit is megemlítette. Elmondták, hogy az első versenyen azért indultak el, mert éppen a Szép típusú puska tesztelésével foglalkoztak, és úgy gondolták, hogy jó lenne kipróbálni „éles helyzetben" is. Az esélytelenek nyugalmával foglalták el a lőállásokat – az eredmény aztán őket is meglepte: a katonai kategóriában Tikász Gyula első helyezést ért el, Lajosbányai alezredes az ötödik lett, csapatban pedig ezüstérmet „lőttek".

Fotó: a szerző és archív

Forrás: Magyar Honvéd 2017. december