Osztozunk a gyászukban

Szöveg: Kovács Dániel | 2013. január 19. 7:13

Ahogy minden évben, a szlovákok és a magyarok idén is együtt emlékeznek meg a szlovák katonai repülés legnagyobb tragédiájáról. Hét évvel ezelőtt, 2006. január 19-én Hejce közelében egy csaknem nyolcszáz méter magas hegynek csapódott a szlovák légierő egyik An–24-es szállítógépe. A gépen 43-an utaztak, egy 30 éves katona kivételével senki nem élte túl a becsapódást.

A két ország szakminisztériumai évről évre nagyszabású megemlékezéssel róják le kegyeletüket a baleset áldozatai előtt, akiket oly kevés választott el a sikeres hazaérkezéstől, ám akiket mégis hiába vártak a kassai repülőtéren.

A magyar légtérben történt katasztrófáról mind a mai napig csak annyit tudni, hogy valószínűleg a pilóta hibája okozta a balesetet, aki idő előtt kezdte meg az ereszkedést, ráadásul az ekkor már szlovák légi irányítás alatt repülő gép − az utasok legnagyobb szerencsétlenségére − mintegy három kilométerrel eltért a tervezett útiránytól, mielőtt a 800 méter magas Borsó-hegynek ütközött.

Az An–24-es típusból kettőt rendszeresített a szlovák légierő, a baleset pillanatában mindkét gép a magyar légtérben tartózkodott. A Pristinából Kassára tartó köteléket a katasztrófa áldozata vezette, a mögötte haladó repülő pilótája a lángoló erdő láttán riasztotta a hatóságokat. A Magyar Honvédség segítségnyújtásra kijelölt alakulatai közül elsőként az egri MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj katonái érkeztek a helyszínre, akik azonnal megkezdték a túlélők utáni kutatást.

A szlovák és a magyar minisztériumok képviselői nem sokkal a baleset után gondoskodtak a megfelelő emlékhelyről − egy két és fél méter magas gránittömböt állítottak a baleset helyszínén. A következő évben pedig egy emlékparkot is kialakítottak az obeliszk mellett, ahol negyvenkét kopjafa állít emléket az elhunytaknak; ezeken olvasható az elhunyt szlovák katonák neve és rendfokozata is.

Az áldozatoknak az észak-magyarországi falu főterén is emléket állítottak, amely a galántai Szabó László szobrászművész alkotása, és amit 2007. július 20-án, az emlékpark átadásával egy időben avattak fel. Ezen a helyen találkoznak évről évre az áldozatok családtagjai, a magyar honvédelmi, illetve a szlovák védelmi minisztériumok képviselői, katonadiplomaták, valamint a barátok és a bajtársak.