Százhuszonnyolc ágyon gyógyítanak
Szöveg: Szűcs László | 2017. március 27. 9:23Az osztályvezető főorvos a megbeszélthez képest negyedórát késik. Elnézést kérve meséli: egy sürgős műtétet kellett elvégeznie. De ilyen egy traumatológus orvos élete, gyakran nem tervezhető előre, alkalmazkodni kell a váratlan kihívásokhoz… A Honvédkórház Baleseti sebészeti osztályán jártunk.
Dr. Gáspár Szabolcs orvos ezredes 17 éve dolgozik a Honvédkórház Baleseti sebészeti osztályán. Előde, dr. Zsiros Lajos orvos dandártábornok tavaly októberben vonult nyugállományba, akkor kapta azt a – mint mondja – „megtisztelő feladatot", hogy vegye át az intézmény legnagyobb gyógyító osztályának vezetését.
Egymilliónál is több ember ellátásáért felelnek
A „legnagyobb" számokban kifejezve azt jelenti, hogy az osztály „elfoglalja" a kórház Róbert Károly körúti telephelyén található új épületének teljes első szintjét, sőt egy részlegük már nem is fért itt el, az a negyedik emeleten kapott helyet. Összesen 128 ágyon gyógyítják a betegeket, amellyel az ország egyik legnagyobb baleseti sebészeti osztályának számítanak. Alapvetően Budapest III., és XIII. kerületéből szállítják ide a betegeket, de a súlyosabb sérülteket az egész észak-magyarországi régióból itt látják el. Azaz az igényjogosultakkal együtt több mint 1,2 millió ember ellátásáért felelnek.
„A 3-as progresszivitási szintű baleseti sebészeti osztály mindennap felvételes, ami azt jelenti, hogy a legsúlyosabb, úgynevezett politraumatizált eseteket, a sok esetben életveszélyes állapotban lévő betegeket mindig a Honvédkórházba hozzák. A sürgősségi osztályra bekerülő balesetes sérülteket a baleseti sebészeti osztály orvosai nézik meg. Azokat, akik műtéti ellátást vagy megfigyelést igényelnek, hozzánk veszik fel" – mondja dr. Gáspár Szabolcs, hozzátéve: évente körülbelül 1900 akut műtétet végeznek, s ha ehhez hozzáadják a tervezett beavatkozások számát, akkor éves szinten 3800-4000 operációt hajtanak végre, ami legalább napi 10-12 műtétet jelent.
„Ha a baleseti sebészeti akut ellátást nézzük, akkor a leggyakrabban csípőtáji törést szenvedett betegek kerülnek hozzánk. Emellett pedig számos csukló-, illetve bokatöröttel is találkozunk" – emeli ki az ezredes, akitől megtudjuk azt is, hogy az itt dolgozó orvosok nemcsak traumatológusok, hanem ortopéd szakorvosok is, így nem véletlenül hívják magukat a kórházi zsargonban „mozgásszervi sebészeknek". Emiatt a tervezett műtétek nagy része úgynevezett csípő-, illetve térdízületi endoprotetika, ami magyarral fordítva műízületek beültetését jelenti. Illetve ugyancsak itt végzik azokat a beavatkozásokat, amikor a már beültetett protézisekhez kell ismét hozzányúlni valamilyen okból, például szövődmények, kilazulás, törés vagy csere miatt.
„A térd- és csípőízületi beavatkozások száma megközelíti az évi ezret. Az ilyen beavatkozásokra általában 4-6 hónapot kell várniuk a betegeinknek. Azaz nálunk rövidebb a várólista, mint az ország más kórházaiban" – jegyzi meg dr. Gáspár Szabolcs.
Különleges műtétek, missziós tapasztalatok
A főorvostól megtudjuk: az osztály egyik specialitása a térdízületben található elülső keresztszalag anatómiai pótlása, amit Magyarországon legnagyobb számban a Honvédkórházban végeznek. „Ez egy úgynevezett anatómiai rekonstrukció, ami annyit jelent, hogy műtéttechnikailag oda tesszük a keresztszalagot, ahol eredetileg is van" – mondja az ezredes, hozzátéve, hogy egy másikfajta, nagyon különleges műtétet is végeznek az osztályon. Ezzel az eljárással – amely során egy őssejtekben „áztatott" háromdimenziós mátrixot ültetnek be a betegek térdízületébe – egy „üvegszerű" porcot tudnak alkotni azokon a helyeken, ahol ez korábban hiányzott. Mindez egy nagyon drága eljárás, amit külön finanszíroz a társadalombiztosítás és legnagyobb számban a Honvédkórházban végzik ma Magyarországon. Szerencsére mindehhez a műtők felszereltsége és műszerezettsége is adott, és az orvosoknak arra is lehetőségük van, hogy számos fejlesztést, innovációt kipróbáljanak.
Megtudjuk azt is, hogy a baleseti sebészeti osztályon több mint 40 orvos dolgozik, közülük nyolcan katonák. Ők azok, akik rendszeresen közreműködnek a határvédelmi feladatokat ellátók egészségügyi biztosításában, de emellett számos külföldi misszióban vettek és vesznek is részt. „Nagyon sokat lehet tanulni egy-egy külszolgálat ideje alatt. Komoly tapasztalatszerzés volt az afganisztáni misszió, hiszen itt számos, a háborús területekre jellemző lőtt és robbanásos sérülést kezeltünk. Emellett pedig – elsősorban a civil lakosság ellátása során – olyan betegségekkel és sebfertőzésekkel is találkoztunk, amelyekkel itthon még nem vagy csak nagyon ritkán. Ezek az esetek is a fejlődésünket szolgálták" – mondja az orvos ezredes, hozzátéve: két orvos tudományos fokozattal is büszkélkedhet; kutatási területük a katona-egészségüggyel, valamint a gerinc elváltozásaival kapcsolatos kérdéseket ölel fel.
Összeszokott csapat
Az osztályon dolgozó ápolók közül sokan diplomával rendelkeznek, illetve szakápolók. „Büszke vagyok arra, hogy egy nagyon jól összeszokott, szakmailag magas színvonalon dolgozó csapatot irányíthatok, akik mindennap megfeszített és nagyon nehéz munkát végeznek" – mondja a főorvos.
Az ezredes elárulja: a baleseti sebészeti osztály még abban is különleges, hogy – kétoldalú szerződések alapján – háborúkban vagy terrorcselekményekben megsérült katonák, illetve civilek egészségügyi ellátását is itt végzik el. Gyógyultak már az osztályon ukrán egyenruhások, kurd katonák, illetve jelenleg két, egyiptomi robbantásban súlyosan megsérült civil ellátása folyik.
Mindemellett pedig – köszönhetően annak, hogy a közelmúltban gyakorló kórházi címet kapott a Honvédkórház – 5-6. éves medikusokat, rezidenseket és szakorvosjelölteket is oktatnak a balesetei sebészeti osztályon – teszi hozzá dr. Gáspár Szabolcs.
Fotó: a szerző felvételei