„Szerencsére így könnyű a tanítás”
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2013. február 1. 7:30Délután fél három, a hivatalos tanítási időnek vége. Tucatnyi fiatal számára azonban még nem fejeződött be a nap, a KatonaSuli-szakkör következő órájának kezdetét várják a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban.
Vérzések, törések, égési sérülések, valamint eszméletlen sérült ellátása és újraélesztés – ez mind szerepel a mai szakköri óra tananyagában.
![1595948478](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f203dbf1ed74184399626.jpg)
A téma egyrészt szó szerint aktuális, másrészt bizonyos esetekben életbevágó is lehet. Azért aktuális, mert a tanulók közül hatan-heten elhatározták, hogy ők maguk is elindulnak az immár hagyományos, „54-es kihívása" elnevezésű túlélőverseny téli megmérettetésén, amelyet idén február 13–14-én rendeznek meg. Noha a gyerekek nevezéséhez még a szülők írásbeli beleegyezése szükséges, a szakkör keretén belül már most elkezdik őket felkészíteni az elemekkel, az akadályokkal és a kilométerekkel történő küzdelemre.
„A természet és az időjárás ellen kell majd harcolnotok. Nem a győzelem a cél, hanem a túlélés és az egészség" – szögezi le a törzszászlós, aki a különféle sérülések ellátásának módszereit is a télies körülményekhez igazítja.
![1595948479](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f203dbf624e6034893855.jpg)
Az is lényeges, hogy nem gyorstalpaló orvosképzés zajlik másfél órában; pusztán az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket adják át a fiataloknak.
„Amint a sérült stabil oldalfekvésben van, megvárjátok az egészségügyi személyzetet" – halljuk többször is.
„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a radarezred szakállománya mutatja meg többek között az alapvető kötözési technikákat a gyerekeknek. Az a lényeg, hogy el tudják látni a kisebb sérüléseket, amelyek esetleg a túlélőversenyen és általában az életben előfordulhatnak" − nyilatkozza honlapunk kérdésére a szakkör vezetője, Szabó Ottó törzszászlós, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) vezénylőzászlósa.
A törzszászlós később „átalakul" professzionális próbababává, akin kiválóan lehet gyakorolni a stabil oldalfektetést, mert igazi sérülthöz méltóan nem segít a tanulóknak. Mielőtt azonban átvenné ezt a szerepet, elmondja, hogy a kétheti rendszerességgel megtartott KatonaSuli-szakkör tematikájában minden alapvető katonai ismeret megtalálható, a térképészettől kezdve az egészségügyön át egészen az alaki ismeretekig. Kivéve a fegyverhasználatot, mert az szándékosan hiányzik a tananyagból.
![1595948479](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f203dbfa11e1529098648.jpg)
„Szeretnénk, ha a tanulók belekóstolnának a katonalét mindennapjaiba, és kedvet kapnának ahhoz, hogy később egyenruhában tanulják meg teljes mélységében mindazt, amit nekünk kell tudnunk" – fűzi hozzá a vezénylőzászlós.
Közben eljutunk a szemsérülésekig és megtudjuk, hogy ezen páros testrész kötözése esetében nem elég csak a sérült szemet lefedni kötszerrel. Mivel a látást biztosító érzékszervünk önállóan nem képes mozgásra, a sérült részt csak úgy tudjuk nyugalomban tartani, ha a másikat is lekötjük.
Annak érdekében, hogy mindenki gyakorolhasson, a katonatanárok két csoportba osztották be a tanulókat. A másik csoport vezetője, Aschenbrennerné Rédai Judit zászlós, szakasszisztens érdeklődésünkre elmondja, hogy az egészségügyi oktatáson mindenki lelkes szokott lenni, katonák, diákok egyaránt.
![1595948479](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f203dbfd7767546246199.jpg)
„Ennek az lehet az oka, hogy sajnos az ember bármikor találkozhat balesettel. Különben a gyerekek az elsősegélynyújtás terén már rendelkeznek alapvető tapasztalatokkal, nem is tudom, hol szerezhették meg őket. Szerencsére így könnyű a tanítás" – mondja a zászlós, majd megkérdezi, hogy a képzeletbeli kar- és vállsebek kötözése után inkább elmélet vagy ismét gyakorlat következzen-e.
„A gyakorlattal többre megyünk" – hangzik az általános vélemény, és máris újabb típusú oktatókötszer kerül elő…
Fotó: a szerző felvételei