Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Szétválaszt és összeköt – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2018. május 14. 13:03

1916 augusztusában az Osztrák–Magyar Monarchia egyik műszaki alakulata a közelgő olasz csapatok miatt felrobbantotta az Isonzó folyó felett átívelő Salcano-hidat. A hadiszerencse fintoraként két év múlva a Monarchia katonái építették újjá a lerombolt átkelőt. Történet egy hídról, amely összekötött és elválasztott.

1599186898
A Bécs és Trieszt közötti összeköttetés kereskedelmi szempontból kiemelten fontos volt az Osztrák–Magyar Monarchiában. Bár létezett már egy vasútvonal, amely Ljubljanán át vezetett, égető szükség volt egy másikra is. Az új vonal egyik legfontosabb és leglátványosabb műtárgya az Isonzó folyó felett átívelő Salcano-, más néven Solkan-híd lett. A 220 méter hosszú híd építése 1905-ben kezdődött, s már akkor is mérnöki bravúrnak számított. Az ívnyílás eredetileg 80 méter lett volna, ám a tervezők hamarosan rájöttek, hogy az Isonzó két partján a talajszerkezet túl laza a pillérek eredetileg elgondolt helyén. Így öt méterrel szélesebbre építtették a nyílást, ezzel biztosítva a maximális stabilitást. A témában kutató és publikáló prof. dr. Padányi József mérnök vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta: a tervezők egészen fantasztikus munkát végeztek, s olyan precizitással dolgoztak, hogy amikor az építési állványzatot elbontották, a híd íve mindössze 6 millimétert mozdult lefelé.

– Ezt hívják nulla hibaszázaléknak. Lenyűgöző építészeti remekmű született, monumentális, mégis légiesen könnyed – tette hozzá Padányi vezérőrnagy. Majd egy érdekességre is felhívta figyelmünket: a vasútvonal és a híd építkezési helyszínét ugyanis eleve úgy választották meg, hogy az kívül essen az olasz tüzérség lőtávolságán.

– Természetesen 1905-ben még senki nem gondolta, hogy néhány év múlva ez gyakorlati jelentést nyer, de valóban, az építkezés megkezdése előtt ezt stratégiai szempontból vették figyelembe. A hadvezetés tisztában volt vele, hogy egy esetleges háború esetén a Bécset a tengerrel összekötő útvonal kiemelt jelentőségű célpont lehet. Ez a gondolkodásmód akkoriban szerte Európában általános volt – mondta az NKE rektorhelyettese. A hidat hivatalosan 1906. július 19-én adták át, az új vonalat személyesen a trónörökös, Ferenc Ferdinánd nyitotta meg.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin május 11-én, pénteken megjelent számában!)