Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Taxival a frontra – Magyar Honvéd magazin kiajánló

Szöveg: honvedelem.hu |  2014. szeptember 11. 13:44

Az első világháború kezdeti szakaszának legjelentősebb eseménye a német villámháborús elképzelést, a Schlieffen-tervet romba döntő marne-i csata volt, ami után valósággá érett a német katonai és politikai vezetés rémálma, a kétfrontos háború.

1595978722
Augusztusban a német haderő jobb szárnya betört Belgiumba, s elfoglalta az ország túlnyomó részét, majd súlyos összecsapások bontakoztak ki a francia–német és a francia–belga határ mentén. A liége-i harcok folyamán már több francia tábornok, így Joseph Gallieni, a Párizst védelmező erők parancsnoka, illetve az 5. hadsereget irányító – s a francia támadó hadászati tervet, a XVII. tervet már a háború előtt bíráló – Charles Lanrezac is felismerte, hogy a német jobb szárny fő erői a Meuse folyón túlra törve a vártnál nagyobb ívben fordulnak majd délre. Emlékezhetünk, ennek veszélyeire már évekkel korábban felhívta a figyelmet Victor Michel tábornok, akit válaszul felettesei elmozdítottak posztjáról.

Véres határcsaták

A főparancsnok, Joseph Joffre azonban nem törődött ezekkel az aggodalmakkal, s 1914. augusztus 14-én utasította a francia jobb szárnyat az Elzász és Lotaringia visszaszerzését célzó hadművelet megkezdésére. A szemben álló német 6. és 7. hadsereg kezdetben rendezetten és lassan hátrált, hogy minél inkább magára vonja a franciákat, biztosítva ezzel a frontvonal túloldalán, azaz a Belgiumon át előrenyomuló német jobb szárny sikerét.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin szeptember 12-én, pénteken megjelenő számában!)