Véget ért a 19. Euroatlanti Nyári Egyetem

Magyarország NATO-csatlakozása óta minden évben megrendezik az Euroatlanti Nyári Egyetemet. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központ közös rendezvényének idén is Szolnok adott otthont. A többnapos program elsődleges célja az volt, hogy hazánk helyét és szerepét elemezze a NATO rendszerén belül, de a szervezők nagy hangsúlyt fektettek Magyarország biztonságpolitikai környezetének tanulmányozására, valamint a világpolitikát befolyásoló nemzetközi események elemzésére is.

A július 22-én kezdődött 19. Euroatlanti Nyári Egyetemen a résztvevők többek között a brüsszeli NATO-csúcstalálkozóról, a transzatlanti kapcsolatokról, a Brexitről, Közép-Európa érdekérvényesítési lehetőségeiről és a kiberbiztonságról hallhattak előadásokat, és vehettek részt a témákhoz kapcsolódó panelbeszélgetésekben. A zárónap tematikáját a szervezők (köztük dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója és a nyári egyetem szakmai vezetője) a Magyar Honvédségnek szentelték.

A talán leginkább várt témájú előadást dr. Réti Tamás ezredes tartotta a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán. A HM Haderőfejlesztési Programok Főosztály főosztályvezető-helyettese a program kapcsán kiemelte: az elmúlt évtizedekben nem volt ekkora volumenű fejlesztés a Magyar Honvédségben. Mindezt a folyamatosan növekvő honvédelmi költségvetés teszi lehetővé: 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja az ország védelmi kiadásokra. Réti ezredes rámutatott: jövőre több mint 500 milliárd forint áll majd a tárca rendelkezésére a védelmi kiadások tekintetében. A programért felelős osztály főtisztje elmondta: a program honvédelmi része szólítja meg a magyar embereket, hogy azok elkötelezetté váljanak a honvédelem ügye mellett. Réti ezredes hangsúlyozta az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos rendszer kiépítésének fontosságát, a fiatalabb generációk megszólítását, a toborzási rendszer és az ösztöndíjprogram megújítását. Kiemelte, hogy a program középpontjában a katona áll, így kiemelkedően fontos a honvédség tagjainak felszerelése, s az az életpályamodell, amelynek révén a katonák valós, kiszámítható jövőképpel rendelkeznek.

Réti ezredes rámutatott, hogy az új hadibeszerzések mellett a meglévő képességeket is megújítják és modernizálják. „Nincs olyan haditechnikai eszköz, fegyvernem, amit ne érintene a Zrínyi 2026 program valamilyen formában" – mondta, majd az eddig elért eredmények közül kiemelte a légierő fejlesztését, ezen belül a katonai helikopterek beszerzésének elindítását, a katonák felszerelésének modernizációját, a kiöregedett gépjárműflotta lecserélését, az új személyszállító buszok gyártását, illetve a gépkarabélyok és egyéb személyi fegyverek gyártásának hazai újraindítását.

A program előadója volt Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes is, aki hazánk szempontból elemezte a brüsszeli NATO-csúcstalálkozót, kitérve az új elvárásokra, a fejlesztési prioritásokra, a jelenlegi, valamint a tervezett képességekre.

Dr. Kovács Vilmos ezredes a 170 éves a Magyar Honvédség programsorozathoz kapcsolódva tartotta meg előadását. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka felvillantotta a legérdekesebb és legnagyobb fordulópontokat jelentő pillanatokat a magyar haderő történetéből. Hangsúlyozta a szabadságharcban a haderő létrehozásának történelmi kényszerét, a nemzeti, magyar jelleg, a szimbólumok markáns kialakulását és az állandó, jól szervezett honvédség szükségességét. Külön kitért az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének összetételére, felszereltségére, fegyvernemeire és magyar elemeire, jelrendszerére. Összefoglalta az 1. világháborúban és annak eredményeképpen bekövetkezett változásokat, a hadsereg összeomlását és a trianoni szerződés utóhatásait, majd elemezte a magyar haderő újraszervezését a 2. világégés után, a néphadsereg megszűnését és a rendszerváltás utáni Magyar Honvédség újjáalakulását.

A 19. Euroatlanti Nyári Egyetem a bizonyítványok átadásával zárult.