Világháborús centenárium: május végén kiállítás nyílik a Várkert Bazárban

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója azt mondta: „Az első világháború mindannyiunknak mond valamit, hiszen a kort, amelyben élünk a világégés alakította, és az általa vérrel-verejtékkel létrejött szociális, gazdasági, kulturális és a technológiai környezet formálja napjainkat is."

Félszáz múzeummal, levéltárral és sok magángyűjtemény tulajdonosával együttműködve válogatták össze a kiállítási tárgyakat, melyek hangeffektekkel együtt teszik személyessé, átélhetővé a csaknem 700 négyzetméternyi tárlatot. A kiállítást interaktív tartalmakkal, infografikákkal körülvett tárgyak alkotják majd, – jegyezte meg a szakember.
A szakmai munkát összefogó történész példaként említette, hogy a hadianyagnak leszerelt harangok elszállításának installációja minden leírásnál többet mond arról, hogy a hátországnak milyen szerepe volt a háborúban.
Jól mutatja a háború okozta tragikus veszteségeket a frontkatona helyét fehér kartonpapírral helyettesítő családi fotó, vagy az a parasztház előtt készült kép, amelyen egyenruhába öltözött orosz tiszt áll a családfő helyén.
A 19. és a 20. század háborúfelfogása közötti különbséget pedig jól illusztrálja a boldog békeidőkben készült, egyedi, díszes sisak és a mellé helyezett, egyetlen méretben, tömegtermékként készült, szinte le sem sorjázott acélsisak – mondta Békés Márton.

A háború hátországi hatásainak bemutatására nagy hangsúlyt fektető, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából készülő kiállításon olyan, eddig ritkán tárgyalt témák is szóba kerülnek, mint az állatok hadi felhasználása, legyen szó a lovak „sorozásáról", vagy a gáztámadás előrejelzésére használt kanárikról.
A kurátor hozzátette: az első világháború paradox voltára hívják majd fel a figyelmet annak bemutatásán keresztül is, hogy itt egyszerre használták tömegesen a legmodernebb harceszközöket, miközben olyan középkori tárgyakat is a gyilkolás szolgálatába állítottak, mint a bokszer vagy a csatabunkó.
Utóbbiból egyet egy magángyűjtő adott kölcsön a tárlathoz; az ütés erejét adni hivatott kézigránát és a nyelet adó fahusángon éktelenkedő rozsdabarna folt azt mutatja, hogy ezt az eszközt közelharcban használták.

A történéseket a háború előzményeitől 1917-ig feldolgozó kiállítás egy háromrészes tárlatsorozat nyitódarabja, amely mellé kerül majd a folytatás – mondta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.