Világjáró hajdúk

Erdély aranykorának megteremtőjére, Bethlen Gáborra s a nagyságos fejedelemre, II. Rákóczi Ferencre emlékezni megtiszteltetés a ma emberének is. Mi, a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület tagjaiként, hajdúportyáink keretében immár negyedik éve komoly erőpróbát jelentő gyalogmenettel és gazdag múltidéző programokkal teszünk eleget e kötelezettségünknek. A legutóbbi, tavaly júliusban tartott megemlékezésünk során Kassáról, korhű ruhában, korabeli felszereléssel vágtunk neki a szokásos, mintegy 80 kilométeres gyalogmenetünknek, s közel öt nap múltán érkeztünk Sárospatakra.

Mint eddig minden évben, ostromjátékkal és hadi bemutatókkal folytatódott programunk, amelyet ezúttal sikerült még színesebbé tenni. A sárospataki vármúzeummal együttműködve teljes kapacitással üzemeltettük a vár konyháját, korabeli ételeket, italokat kínálva a megfáradt vitézeknek és a közönségnek egyaránt. Külön érdekességként elkészíttettük egyesületünk „tallérütőjét", így a kapitány már „Bethlen-tallérban" adhatta ki a harcosok zsoldját. A katonák a fogadóban ennek fejében juthattak ételhez és italhoz, s ebből futotta kockázásra és kártyára is.

A sárospataki hétvégét követően még júliusban került sor a Gyulai Végvári Napok elnevezésű rendezvényre. Ezúttal is egyesületünk volt a várostrom és a történelmi események felidézésének fő tervezője, szervezője, és a „hadi események" koordinátora. A hajdúportyáink történelmi jellegének erősítése jegyében szerveztük meg A hazáért halni vagy élni? című kerekasztal-beszélgetést, amelyen történészek elemezték Zrínyi Miklós és Kerecsényi László várkapitányok életútját. A megnyitót, a csapatok mustráját, dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere és dr. Csikány Tamás ezredes, egyetemi tanár (NKE) beszédét követően a polgármester emlékszalagot kötött minden csapat zászlajára, majd kezdetét vette felvonulásunk, amelynek során három helyszínen közel 40 muskéta dördült el egyszerre a gyulai hősök és mártírok emlékére. A csatajelenetek, illetve a kiegészítő programok nézői megismerkedhettek a XVI–XVII. század katonáinak ruházatával, fegyverzetével, harceljárásaival, tábori életével is.

Egyesületi programunk augusztusban Belgiumban, a Fêtes historiques XVIIème siècle au Chäteau de La Roche en Ardenne elnevezésű rendezvényen folytatódott. La Roche-ban, ebben az ékszerdobozhoz hasonlítható kisvárosban a táborunkat egy magaslaton, a vár tövében jelölték ki, ahová ágyúnkat, számos felszerelésünket figyelmes vendéglátóink terepjáróval és kisteherautóval juttatták fel. A rendezvény színes kavalkádja, a középkori várélet felidézése, a várostrom megelevenítése emlékezetes élmény volt számunkra.

Szeptemberben már az olaszországi Palmanovában vettünk részt az 1615-ben itt lezajlott csaták felidézésében. Meg kell említenem, hogy a szervezők 2012-ben, a hollandiai Grolléban figyeltek fel csapatunk szereplésére, és ennek alapján invitáltak minket a rendezvényre. Megérkezésünket követően beosztottak bennünket az ostromló seregbe, amelynek parancsnokai a ránk szabott feladatok sikeres végrehajtásának érdekében is figyelembe vették a hajdúkra jellemző harceljárások sajátosságait. Ennek megfelelően a hajdúvirtus hagyományaihoz hű, gyors rajtaütéseinkkel már az első csatában kivívtuk mind a „szövetségesek" mind az „ellenség" elismerését, és nem utolsósorban a közönség szimpátiáját. Külön említést érdemel, hogy egy sajátos vívóverseny részeként mutatták be a csapatok az országukra, a fegyvernemükre jellemző „párbaj" sajátosságait. A hajdúk fegyverarzenálját, valamint sajátos vívó- és közelharc-technikáját a zsűri első díjjal jutalmazta.

Ezt követően ismét Sátoraljaújhelyen jártunk, a hajdúportyát az Újhelyi Napok rendezvénysorozat keretein belül folytattuk, s kassai hagyományőr barátainkkal tartottunk közös statikus és dinamikus bemutatót. Az esőzések miatt a Vár-hegy, illetve a várrom és annak környéke megközelíthetetlenné vált, így a város központjában csattogtak a szablyák, füstölögtek a muskéták és dörgött az ágyú – a közönség legnagyobb örömére.

Ezzel lezárult tavalyi utazásaink, kalandjaink története. „Csendesebb" hagyományőr események következtek, mint például az októberi fotókiállításunk, amelyet prof. dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese nyitott meg.

Ismeretes, hogy 400 éve, 1613. október 23-án választották Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort. E megemlékezéshez kapcsolódott az a közel egyéves projektünk, amelynek befejeztével 2013 novemberében, a Budapesti Történeti Múzeumban B. Szabó János hadtörténész és Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész közreműködésével mutattuk be a Katonák Bethlen Gábor korából című e-bookunkat. (Tartalma szabadon letölthető az internetről – http://katonak-bethlen-gabor-korabol.hu)

Végül hadd osszunk meg egy információt a kedves olvasókkal: a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület „veterán" hajdúinak irányításával és szakmai segítségével új hajdúcsapat van alakulóban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, melynek soraiba szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Fotó: a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület archívuma

Forrás: Magyar Honvéd 2014. február