Hetvenhét éve dobtak atombombát Hirosimára

Az amerikaiak a Manhattan-terv részeként 1942 óta dolgoztak azon, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszenek, amit be tudnak vetni a második világháborúban. 1945 májusában Európában már véget ért a háború, de a csendes-óceáni hadszíntéren Japán még kitartott, azonban kilátásaik nagyon rosszak voltak. Valószínűleg a bombázás nélkül is megadásra kényszerültek volna, de Hirosima, majd három nappal később Nagaszaki lebombázása megpecsételte sorsukat.

Egyes feltételezések szerint Amerika tartott attól, hogy Japán szárazföldi inváziója még hosszú évekig eltartana és akár milliós létszámú amerikai veszteséggel járna. Ezért július 26-án felszólították Japánt a megadásra, de ezt visszautasították. Ennek következtében Harry S. Truman amerikai elnök augusztus 5-én engedélyezte Hirosima és Nagaszaki támadását. 1945 augusztus 6-án, reggelén hét B-29-es amerikai bombázó jelent meg Hirosima felett. Az egyiket Enola Gay-nek hívták, melynek bombaterében ott volt a 4,4 tonnás Little Boy, ami nem sokkal 8 óra után elpusztította a város jelentős részét. Az első három gép ellenőrizte a célpont feletti felhőzetet, egy másikban a robbanást vizsgáló tudósok utaztak, az ötödik repülőn fotóztak, illetve a hatodik gép a tartalék volt.

Az Enola Gay 9400 méteres magasságban oldotta ki a bombát. A robbanás körzetében 1200 méteres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, de itt nem állt meg a pusztítás. A lökés és hőhullám rengeteg áldozatot követelt, a robbanás utáni tűzviharban is sokan vesztették életüket. A támadás kegyetlenségét jól mutatja, hogy sokan csak több napos szenvedést követően haltak meg, mivel a romok alatt ragadtak vagy a sugárfertőzés áldozataivá váltak.

A bombázás nagy kockázatot hordozott magában, mivel ezt megelőzően soha nem vetettek be valós körülmények között atombombát. 1944 végén hoztak létre egy egységet, akik feladatul kapták, hogy dolgozzák ki az atombomba biztonságos szállítását. Ötven próbát hajtottak végre, Utah állam elhagyatott területein gyakorlatoztak. Eredetileg öt japán várost akartak megtámadni, legalábbis Roosevelt elnök még így hagyta jóvá a Manhattan tervet. Az őt követő Truman elnök kifejezetten kérte, hogy a célpontok katonai jellegűek legyenek és valójában csak a stratégiai pontokat semmisítsék meg.

1945 augusztusában Hirosima és Nagaszaki mellett még Kokura is célpont volt, de a rossz látási viszonyok miatt nem tudták végrehajtani a bombázást. A hirosimai támadás volt az első, ahol nukleáris fegyvert használtak. Ezt követte az 1945. augusztus 9-én, Nagaszakira dobott másik amerikai atombomba. Morálisan nagyon sok kérdés merül fel az esettel kapcsolatban, hiszen a civil áldozatok száma jelentős volt. Egyes számítások szerint 139 ezer ember halt meg a támadásban, de a sugárfertőzés következtében rákos megbetegedésekben elhunytak száma ismeretlen.

Az Egyesült Államok célja teljesült, hiszen a támadást követő tizenötödik napon rádióbeszédben Hirohito császár nyilatkozta, hogy Japán feltétel nélkül megadja magát. A dokumentumok aláírásával szeptember másodikán véget ért a második világháború.