Hirtelen szívhalál, szívinfarktus, szívroham

Az elmúlt években számos alkalommal rázta a meg a közvéleményt egy-egy sportoló vagy ismert ember tragikus halála, akik látszólag minden előjel nélkül, szó szerint másodpercek alatt lettek rosszul, összeestek és életüket már a gyors segítség sem tudta megmenteni. „Ez a hirtelen szívhalál, amiből Magyarországon naponta átlagosan hetven történik. Ami nagyon sok!” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor. A Honvédkórház kardiológiai osztályának főorvosa szerint a hetven ember egy részének életét, az időben elkezdett újraélesztésnek köszönhetően meg tudják menteni, sokukat azonban nem tudják visszahozni a halálból. Vagy azért, mert nincs a közelükben senki, aki meg tudná kezdeni a reanimációt, vagy pedig azért, mert a beteg szíve nem indul újra.

Fenn kell tartani a beteg keringését

„A hírtelen szívhalálok legalább nyolcvan százaléka valamilyen elektromos eredetű problémára, azaz szívritmuszavarra vezethető vissza. Ennek következtében a szív – valóban egyik pillanatról a másikra – megszűnik dobogni. Az agyunk vérellátása leáll és körülbelül 15 másodpercen belül ájultan összeesünk” – részletezi a főorvos, hozzátéve: az esetek egy részénél - miután megszűnik ez az elektromos probléma - a szív spontán újraindul, ilyenkor a beteg saját magától tér eszméletre, s általában nem is tudja, hogy mi történt vele. Azonban a hirtelen szívhalálok többségénél a ritmuszavar nem szűnik meg saját magától, szükséges azt valamilyen külső eszközzel „helyre tenni”. Ez az eszköz a leggyakrabban egy automata defibrillátor, hiszen az ilyen esetek 80 százaléka úgynevezett kamrafibrilláció, miatt következik be, amit egy elektromos áramütéssel helyre lehet „billenteni” és a szív újra elindul.

A főorvos hangsúlyozza: nagyon fontos, hogy már a defibrillátor megérkezéséig is fenn kell tartanunk a beteg keringését. Ezt pedig szívmasszázzsal tudjuk elérni. „A szívmasszázsnak van egy elfogadott, szakmai protokollja. Először is arról kell meggyőződnünk, hogy az illető valóban meghalt-e? Ki kell tapintanunk a nyaki artériát. Magát a mozdulatot egyébként érdemes otthon, a tükör előtt, saját magunkon gyakorolni, hogy szükség esetén alkalmazni tudjuk. Ha nem érezzük a lüktetést a verőéren, akkor a beteg halott. Ebben az esetben azonnal el kell kezdeni a szívmasszázst. Régebben azt mondtuk, hogy a szívkompressziót és a befúvásos lélegeztetést 4:1 arányban kell váltogatni, de ehhez legalább két ember kellett. Ma már tudjuk, hogy ez a módszer nem optimális a keringés fenntartásához. Így jelenleg már azt tanítjuk, hogy a vérben még ilyenkor is marad annyi oxigén, ami néhány percre elegendő a sejteknek. Éppen ezért a mesterséges lélegeztetésnél sokkal fontosabb a keringés folyamatos fenntartása. A szabályos mellkaskompresszióról több tucat videót találunk fenn az interneten, ezeket érdemes megnézni. Ami a lényeg: összekulcsolt két kezünkkel a szegycsont fölött kell a mellkast összenyomni, mégpedig legalább percenként százszor. Ezzel a módszerrel a mentők megérkezéséig fenn tudjuk tartani a keringést úgy, hogy elkerülhető legyen az agyhalál” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor, hozzátéve: segíthet, ha a szívkompressziót egy gyors ütemű zeneszám, például a Stayin’ Alive című szám ritmusára végezzük - ahogy az az Országos Mentőszolgálat Alapítványa által készített kampányfilmjében is látható.

Az újraélesztés azonnali megkezdésére azért van szükség, mert az agy sejtjei borzasztóan érzékenyek az oxigénhiányra. Már négy perc után olyan károsodást szenvednek, ami visszafordíthatatlan, s ha ilyenkor sikerül is újraindítani a szívet, általában már csak az agyhalál beálltát tudják megállapítani az orvosok. „Ha a hirtelen szívhalál után időben megkezdődik a mellkaskompresszió és sikerül újraindítani a szívet, akkor 30-40 százalék az esélye annak, hogy a beteg még egy év múlva is életben van. Azaz minden harmadik, hirtelen szívhalálon átesett embert meg lehet menteni, ha időben megkezdjük az újraélesztését” – mondja a főorvos, hozzátéve: éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen ismerjék az újraélesztés folyamatát, s tudják, hogyan kell mellkaskompressziót alkalmazni, miként kell kezelni az automata defibrillátort. Szerencsére utóbbi nem nehéz, hiszen csak azt kell csinálnunk, amit gép mond nekünk - ahogy  azt szintén bemutatja egy kampányfilm.

Évi tizenhatezer infarktus

S hogy a szívritmuszavar mellett mi okozhat még hirtelen szívhalált? Dr. Kiss Róbert Gábor szerint az esetek felében a korábbról már ismert vagy éppen mindaddig rejtve maradt szívbetegségek miatt is bekövetkezhet ilyen eset. Sőt, nagyon nagy százalékban az infarktus első tünete is lehet a szívmegállás. „Az éves szinten több mint tizenhatezer magyarországi szívinfarktus kórtani oka, hogy a szívkoszorúerek közül az egyik hirtelen, általában egy vérrög miatt eldugul és a szív azon része nem kap vért. Ez a heveny vérellátási zavar nagy fájdalommal jár és akár szívmegállás is történhet. Ugyancsak jól felismerhető tünet a mellkas közepéből induló fájdalom, amely kisugárzik a bal karba, a nyakba, az alsó állkapocsba, vagy a gyomorszájba. Sajnos a szívinfarktusos betegek egyharmada nem éri el a kórházat, mert még az előtt meghal. Kétharmadukon viszont tudunk segíteni. Maga a folyamat egyszerű, az eldugult eret kitisztítjuk, általában egy szívkatéter segítségével. Ilyen beavatkozást egyébként évente több, mint ezer alkalommal végzünk itt, a Honvédkórházban” – emeli ki az osztályvezető főorvos.

Dr. Kiss Róbert Gábor úgy látja: bármilyen furcsa, de annak a szívinfarktus-gyanús betegnek, akit szerettei körében érnek a tünetek, akár kisebb is lehet az esélye a túlélésre, mint annak, aki például a munkahelyén lesz rosszul. Utóbbihoz ugyanis azonnal mentőt hívnak, míg egy férj, egy feleség vagy egy gyermek először megpróbál „gondoskodni” a magát rosszul érző családtagról. Vizet ad neki, esetleg rábeszéli arra, hogy pihenjen le, „mert később biztosan jobban lesz”. „Mindez a lehető legrosszabb, ami egy beteggel történhet, mert minden ilyen halogatás, amit szaknyelven »tanakodási időnek« hívunk, időveszteséget jelent. Egyetlen dolgot tegyünk ilyen esetben: hívjuk a mentőket! Ma már minden mentőautón van EKG készülék, amelynek használatával azonnal megállapítható, hogy valaki szívinfarktust kapott-e vagy sem” – emeli ki a főorvos, akitől megtudjuk azt is: a nők esetében még hosszabb, akár három óra is lehet a „tanakodási idő”, mert „valahogy senki nem hiszi el, hogy egy nő is kaphat szívinfarktust”. Pedig igen. Sőt, a nőknél veszélyesebb ez a betegség, mégpedig azért, mert a szívük és a koszorúereik is kisebbek, vékonyabbak, „törékenyebbek”, így nehezebb felhelyezni a katétereket és megnyitni a vérrög által elzárt eret.

A főorvos elárulja: nagyon sok a felelőtlen ember, akik azt hiszik, a katéter felhelyezése után minden megoldódott és folytatják addigi, egészségtelen életüket. Dohányoznak, mozgásszegény életet élnek, nem figyelnek a vérnyomásukra, a vércukorszintjükre és a túlsúlyra. Pedig a szívinfarktus azért is veszélyes betegség mert sajnos jó esély van arra, hogy másodszor, sőt, akár harmadszor is elzáródhat a koszorúér. Márpedig – egy népi mondás szerint – a harmadik infarktus szinte biztos, hogy „elviszi” az embert…

Dr. Kiss Róbert Gábor szerint a szívinfarktus elsősorban a 45 év felettiek rettegett betegsége, azonban bárkire veszélyt jelenthet. A Honvédkórház kardiológiai osztályán jelenleg is nem egy huszonéves beteget kezelnek. Sőt, vannak olyan esetek, amikor nem is kell koszorúér-betegség ahhoz, hogy valaki infarktust kapjon. „A kokain és az amfetamin olyan érgöcsöt tud okozni, hogy az illető teljesen egészséges koszorúerekkel is vérrög általi elzáródást szenved el és infarktussal hozzák be az osztályunkra. Jellemzően péntek és szombat éjszaka találkozunk ilyen esetekkel. Azt is kevesen tudják, hogy a nők – a nagy lelki megrázkódások hatására – koszorúérgörcsöt kaphatnak, ami olyan szűkületet okoz, hogy kialakul az infarktus. Aztán amikor ez a trauma megszűnik, elmúlik a szűkület is” – meséli a főorvos, hozzátéve: a köznyelvben van még egy gyakran használt kifejezés, a „szívroham”, amelynek nincsen orvosi definíciója. Ezt a fogalmat egyaránt használják infarktusra, ritmuszavarra, szívelégtelenségre, sőt a hirtelen szívmegállásra is.

A „honvédikumok” osztálya

A főorvos büszke arra, hogy az ország egyik legmodernebb kardiológiai osztályát vezetheti. A szívsebészet mellett érsebészet is működik a Honvédkórházban, azaz a keringési betegségek teljes spektrumában tudnak életmentő beavatkozásokat végezni. Az országban összesen 7 ilyen szívközpont van. Az is egyedülálló, hogy a kórháznak saját rehabilitációs intézete van Balatonfüreden, azaz a gyógyulási időszak alatt sem engedik el a betegek kezét. Sőt, a Honvédkórház kardiológiai osztálya számos „honvédikummal” is dicsekedhet – azaz olyan egyedi sajátosságokkal, amelyek más kórházban nincsenem meg. Az egyik ilyen, hogy sürgősségi ellátóhelyként a náluk kezelt esetek mintegy 70 százaléka a sürgősségi ellátásból fakad. A sürgősségi ritmuszavar ellátásban, a pacemaker beültetésekben és az úgynevezett ablációs beavatkozásokban – vagyis, amikor a combvénán keresztül vezetnek fel speciális elektródkatétert a szívbe – is az élen járnak.

Mindezek mellett több olyan eljárást is alkalmaznak itt, amit más intézményekben nem. Ilyen például a vezetés nélküli pacemaker, amit közvetlenül a szívbe helyeznek fel. A szív néhány hónap alatt „benövi”, így az eszköz – a szövődmények és a fertőzés veszélye nélkül – akár 7-10 évig is képes vezérelni a szívet. Ugyancsak „honvédikum” akár a szívcsúcs vagy a főütőerek felől végzett katéteres billentyű beültetés, ami akkor is esélyt biztosít egy betegnek a gyógyulásra, amikor a hagyományos műtéteket már nem lehet elvégezni.

Infografika: Pogácsás Dóra