A hadseregek is megszenvedik a klímaváltozást

Megnyitóbeszédében Hazuga Károly altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnök-helyettese felhívta a figyelmet a honvédség 2006-os árvízi védelemben kifejtett erőfeszítéseire. Mint mondta, szerencsére az elmúlt időszakban nem történt katasztrófahelyzet, de napjaink tendenciái előrevetítik az esetleges jövőbeli problémákat.

A megnyitó után elsőként Kovács László alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának (GEOSZ) szolgálatfőnök-helyettese tartott előadást Az éghajlatváltozás hatásai a globális biztonságra címmel, melyben úgy fogalmazott: a következő 100 évben biztosan fel kell készülni a nagy mértékű klímaváltozásra. „Felgyorsult a globális felmelegedés és várható a globális középhőmérséklet további növekedése, hiszen az elmúlt száz évben is ez a tendencia alakult ki. Hangsúlyozni kell továbbá a szén-dioxid koncentráció változásait is", mondta, majd kiemelte a környezetre hatást gyakoroló antropológiai hatásokat, vagyis az emberi szennyeződés kártékony hatását.
Előadásából megtudtuk: 100 éven belül akár 4 fokkal is emelkedhet a középhőmérséklet, a folyamatok pedig a csapadékeloszlás megváltozását is magával vonják.
Kovács László hangsúlyozta: a környezeti feltételek romlása szárazságot eredményez, az aszály kialakulásának lehetősége kétszeresére nő – ez vonatkozik a mediterrán térségre is. „A csúcshőmérséklet változása akár 8 fokos változást is eredményezhet – ennek következtében felerősödhetnek és megszaporodhatnak az erdőtüzek, melyek egyre gyakoribbak és nagyobb kiterjedésűek lehetnek", mondta. Kitért a termőterületek csökkenésének veszélyeire is. Mint mondta, a gabonafélék, vagy épp a szójabab termelésben komoly károk keletkezhetnek, nem beszélve az Ázsiai rizstermelésről, melyben nagyjából 30 százalékos csökkenésre lehet számítani.
További probléma korunk egyik legfőbb kérdése, a vízhiány, valamint a jégolvadás és a tengerszint növekedése is. Utóbbival kapcsolatban az alezredes mondta: ha a grönlandi jégtakaró elolvad, az olvadt jég akár 7 méterrel is megnövelheti a tengerszintet.

Felhívta a figyelmet az extrém viharokra, a trópusi ciklonokra és az ezekből kifejlődő hurrikánokra is, a halászat kérdéskörére, majd áttért a biztonságpolitikai kockázatokra is: áremelkedés, munkanélküliség, elszegényedés, éhezés, ivóvízhiány alakul ki, és romlani fognak a közegészségügyi feltételek – mint mondta, mindez társadalmi feszültséghez vezethet. „Harc indul az erőforrásokért, a tengerszint emelkedésével, vagy a sivatagosodással pedig területek tűnhetnek el – ez háborúhoz vezethet, akárcsak a határviták, vagy a kiaknázatlan területek megszerzésére való törekvések", hangsúlyozta Kovács László. Utóbbival kapcsolatban példaként a sarkvidéki jégolvadást emelte ki, mely során új kereskedelmi útvonalak nyílhatnak meg, mely szintén okot adhat a háborúskodásra. Az energiaellátás problémái is szóba kerültek. Mint mondta, a veszélyeztetett régiók instabillá válhatnak. „A Föld népessége nő, és egy rossz kormányzati politika tetézheti a bajt. Lázongások törhetnek ki, és a szélsőséges elemek térnyerése, a migráció miatt etnikai, vallási konfliktusok, a radikalizálódás lehet a jellemző", tette hozzá az alezredes, aki végezetül sürgette egy cselekvési terv kidolgozását.

A konferencia második előadója, Prof. Dr. Mika János meteorológus, éghajlatkutató, az MTA doktora a klímaváltozás tendenciáiról és következményeiről beszélt. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség beavatkozott az energiamérlegbe. Kiemelte az ózonkoncentráció változását, de mint mondta, a kilencvenes évektől kezdve mégis stagnálás mutatható ki egy nemzetközi egyezmény értelmében. A professzor kitért a fényszennyezésre, valamint – akárcsak a korábbi előadó – szintén hangsúlyozta a tengerszint változásainak következményeit, a tengeri jég visszahúzódását. Példaként az Aral-tó méretének csökkenését emelte ki, de hozzátett egy hazai vonatkozású példát is: a jelenlévők megtudhatták, hogy a Balaton 30 év alatt 100 milliméterrel vált kisebbé.

A meteorológus kiemelte továbbá a városi légszennyezettség következményeit és a talajhőmérséklet változásait is. „Hosszabbak lesznek a száraz napok, ám ha csapadékos lesz az idő, akkor viszont gyakran fog esni", hangsúlyozta a kutató.

Prof. Dr. Bukovics István ny.tű.mk. vezérőrnagy, az MTA doktora ugyancsak a jövő 10 legproblematikusabb kihívására hívta fel a figyelmet: ezek közül példaként emelte ki az ökológiai rendszert, a Föld mélyét, az óriás városokat, az óceánokat, a nyersanyagkincseket és a vizet is. A vezérőrnagy szerint új kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a kritikus infrastruktúrák, a nemzetközi terrorizmus, a globális klímaváltozás, valamint a társadalmi változások, de szóba került a nemrégiben bekövetkezett vulkánkitörés is, mely szintén új kihívást jelenthet napjainkban.
A professzor rámutatott a VAHAVA (Változás-hatás-válaszadás) elnevezésű programra, mely a klímaváltozásra való felkészülés feladatait, következményeit hivatott rendszerezni, valamint a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS) is bővebb információkat tudhattak meg. Ez utóbbiról kiderült: a program 2007-ben lépett hatályba, és a kibocsátással kapcsolatos védekezési kérdések összefogását, valamint a társadalmi klímatudatosság bevezetését tűzte ki céljául. A stratégia továbbá minden régiót, szervezetet, területet, médiumot megvizsgál, amelyre hatással lehetnek e változások. A professzor előadásában elmondta: a NÉS programok kétévente kerülnek napirendre, mely során a szakmai fórum áttekinti az intézkedéseket és megvitatják a következő két év teendőit is. A jövő feladatait tekintve a professzor a mitigáció (enyhítés), az adaptáció, az optimum-keresés lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és azt mondta: a lakosságot fel kell készíteni a védekezésre, és az alkalmazkodásra. Rámutatott továbbá arra, hogy szükség van fejlett közigazgatásra, védelmi igazgatási jogrendszerre, és megbízható partnerségre is.

A konferencián Prof. Dr. Padányi József mk. ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, az MTA doktora Az éghajlatváltozás hatása a katonai erőre címmel tartott előadást. Az ezredes elsőként az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia példáját hozta fel. „Mindkét országra kiterjedt katonai jelenlét jellemző, így számos ponton találkozhatnak a klímaváltozás problémáival", magyarázta a professzor. „Amerikában 2007-ben hívták fel a katonai vezetők figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti a katonai erőt. Ezen belül elmondható, hogy napjainkban mintegy harminc katonai támaszpontot fenyeget a tengerszint emelkedése. Természetesen ezáltal a tengeri utak biztonságát is befolyásolja az éghajlatváltozás", fejtette ki. A rektorhelyettes úgy fogalmazott: zavarok keletkezhetnek az élelmiszer-és vízellátásban, és destabilizáció léphet fel Afrikában.

A magyar helyzetről Padányi József kiemelte, hogy ugyan a Nemzetbiztonsági Stratégia környezetvédelmi oldalról közelíti meg a kérdést, a Nemzeti Katonai Stratégia azonban a katonai eszközök megelőzésben való felhasználásáról értekezik. A professzor szintén hangsúlyozta a NÉS fontosságát, majd ugyancsak kitért a klímaváltozás lehetséges következményeire (árvíz, belvíz, özönvízszerű esőzések, jégeső, aszály, hőséghullámok stb.) is. Kiemelte: a a katasztrófahelyzetek Magyarországon évente 150-180 millió forintot követelnek az államtól. Példaként az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóaljat hozta fel: a 450 fős alakulat energia-és áram fogyasztását szemléltetve megállapította, hogy bár az alakulat nem túl nagy (hiszen a Magyar Honvédség mindössze 2 százalékát teszi ki), mégis jelentős hatással van környezetére.

A honvédség feladataival kapcsolatban Padányi József kiemelte az árvízveszélyt, valamint az expedíciós, missziós feladatokat is, ahol nyilvánvalóan extrém körülmények között dolgoznak a katonák.
Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta a különböző tényezőket, melyek hatással lehetnek a külszolgálatot teljesítő katonákra, így a magas hőmérsékletet, az egészségügyi helyzetet, a fényviszonyokat, a légszennyezést, és a légmozgást. „A válasz erre a megfelelő ruházat, a technikai eszközök, oltások, a megfelelő árnyékolás, a higiénia és a táborépítés szabályainak betartása", emelte ki. Summázva az eddigieket, a professzor úgy fogalmazott: a katonai erő a klímaváltozás okozója és elszenvedője is egyben.

Dr. Láng István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízkár-elhárítási Főosztályának főosztályvezetője a klímaváltozás hidrológiai helyzetéről, valamint a magyarországi folyók vízjárására kifejtett hatásáról beszélt a hallgatóságnak, majd bemutatta a magyar árvízvédelmi rendszert. Példáival rámutatott: Magyarország árvíz-átvezetési kényszerben van, és a viszonylag sík terep miatt korlátozottak a lehetőségek a változtatásra. Mint azt a szakember elmagyarázta: ennek az lehet a következménye, hogy a víz saját medre hordalékait kezdi el felszedni, a fő medrek pedig lesüllyednek. „A terep és a mellékágak együttesen feltöltődnek – hiába csökken a főmeder, az árvíz számára így kevesebb hely áll rendelkezésre, ez pedig problémákat okozhat."
A klímaváltozással kapcsolatban a professzor számos lehetőséget vonultatott fel a résztvevők előtt: az árvíztöltések áthelyezése, a hullámtér növelése, a töltések magasítása, a szükségtárolók kialakítása is szerepelt többek között a megoldások között.
A főosztályvezető végezetül a honvédség jellemző szerepeiről azt mondta: olyan megbízható és nagy emberállományról van szó, mely parancsra teljesít.

A rendezvényen előadást tartott Sándor Valéria, az Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai Osztály osztályvezetője is, melyből kiderült: a Föld katasztrófáinak zöme meteorológiai eredetű. Mint mondta, e jelenségek több ok miatt is megszaporodtak: a klímaváltozás mellett a gyorsabb információáramlás, a média szerepe és a meteorológiai eszközök fejlődése is befolyásolta a változásokat. Az előadáson a szakember kitért a hurrikánok előfordulásainak esélyeire, valamint a napjainkban oly sokat emlegetett vulkánkitörésre is. A katonai elhárításban való szerepről a meteorológus azt mondta: az meteorológiai előrejelzés fontos lehet a megelőzéshez, a helyreállítási szakaszban pedig az okok feltárásában nyújthat segítséget.
„A 2006. augusztus 20-ai ünnepség után számos változás történt: elsősorban az, hogy a MH Katasztrófavédelmi Operatív Törzs rendre tanácskozik az állami rendezvények esetén, ahogyan ilyen események során állandóan biztosítják a meteorológiai szolgáltatásokat és jelentéseket is", hangsúlyozta Sándor Valéria.

A konferencián az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai is szóba kerültek, mellyel kapcsolatban Dr. Kohut László orvos alezredes (HM ÁEK) tartott előadást. Az alezredes a már említett hőmérséklet-változással kapcsolatban elmondta: veszélyezteti a népességet, ezáltal emelkedhetnek a kitelepítések, melyek pszichés traumát okozhatnak, de nő a fertőzések kockázata is, a menekültek száma pedig nő. Mint mondta, a világon a klímaváltozás következtében az alultápláltság, a betegségek, a maláriás fertőzések a hasmenéses megbetegedések is egyre gyakoribbak.

Az orvos alezredes sokkoló adatokkal támasztotta alá állításait. „Több mint 1,5 milliárd ember nem jut tiszta vízhez, és több mint 1 milliárd ember 3 órát tesz meg, hogy tiszta vizet ihasson. Naponta 3000 gyerek hal meg maláriában. 800 millióan éhesen fekszenek le, és évente 10
millió gyermek hal éhen
", sorolta a példákat, majd az élelmiszer-termelésről is
beszélt. A maláriával kapcsolatban hangsúlyozta: a reptéri malária, a nyugat-nílusi-, a sárga-, a Rift-völgyi, a chikungunya-láz Európában is elterjedhet. Előadása végén kiemelte, hogy napjainkban több uniós egészségügyi szervezet (például a Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, az ECDC) és cselekvési terv igyekszik a megelőzésben és a gyógyításban egyaránt megoldásokat találni.

Végezetül Borsos József mk. alezredes, a Magyar Honvédség Válságkezelési és Elemző-értékelő Osztályának mb. osztályvezetője tartott előadást „A MH lehetséges feladatai a klímaváltozás hatásai figyelembevételével" címmel. Mint mondta, a honvédség célorientált szervezet, amely a súlyos szerencsétlenségek megelőzésében, megóvásában, védelmében is részt vesz. A honvédség képességeit illetően úgy fogalmazott: előny a nagy létszám, az élő erő és az eszköztár is, mely szükség esetén igen rövid időn belül rendelkezésre állhat – mint mondta, a vezető elemek 3 órás készenléti szolgálatban
teljesítenek, a munkacsoportok pedig 12 órán belül képesek útra indítani
adott feladatra munkaidőn belül szakembereiket.A honvédség logisztikai hátterét bemutatva rámutatott a speciális eszközök, védőfelszerelések, járművek meglétére is. Mint mondta, az emberi erőforrás mellett széles szakmai spektrumon mozog a honvédség személyi állománya.

Az alezredes a feladatokra kitérve az mondta: az árvíz, belvíz, légi-és teherszállítás, ellenőrző-és áteresztőpontok létesítése, a robbantás,a vontatás, az elsősegélynyújtás, a kutató-átvizsgálási feladatok, az akadálymentesítés is többek között feladataik közé tartoznak. Hozzátette: 2000 fős munkacsoportok dolgoznak, és új elemként jelent meg a honvédség életében az Influenza-Pandémia Bizottság. Kifejtette: a speciális munkacsoportok a nukleáris veszélyhelyzetre vannak felkészülve.

Végezetül az alezredes úgy fogalmazott: a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi rendszere alapvetően alkalmas az éghajlatváltozásból adódó feladatokat kezelni, képes mozgósítani a megfelelő erőket, és további képességek esetleges bevonásának lehetőségeire is fel van készülve.