A nemzet elesett hőseire emlékeztek

A rendezvényen katonai tiszteletadással fogadták a résztvevőket, a Himnuszt követően pedig harangszóval emlékeztek a hivatásuk és szolgálatuk teljesítése közben hősi halált halt elesettekre, valamint azon polgárokra is, akik a hon védelme során lelték halálukat.

Beszédében kitért arra, hogy bár az ország egykori ellenfeleinek nyughelyét nemzetközi szerződések oltalmazták, a magyar hősi temetőket nem egy helyen eldózeroltatták. „A első világháború veszteséglistáit, mint az imperialista háború katonáinak emlékét elégették a Hadtörténeti Intézetben, az emlékműveket átadták a csendes enyészetnek", hangsúlyozta Dr. Hende Csaba, majd kiemelte, hogy a Hősök Emléknapját 1989-től ülik meg újra a helyi közösségek: mint mondta, 2001-ben igazságügyi államtitkárként ő terjeszthette az Országgyűlés elé az ünnep megújításáról szóló törvényjavaslatot.

„Volt, aki kalandra vágyott, és azért állt katonának, és volt, aki parancsot teljesített. És volt, aki úgy látta helyesnek, hogy mikor szükség volt rá, felöltse az egyenruhát, a fegyvert, és honvéd legyen. Akárhogyan is történt, a magyar zászló alatt küzdöttek mindannyian a hazáért", mondta a miniszter.
Kiemelte: az állam legfontosabb feladata, létének és működésének alapfeltétele, hogy a békéről és a biztonságról gondoskodjék. „Minden külső támadás és fenyegetés ellen megvédelmezni polgárainak életét egyéni és közösségi jogait, értékeit, vagyonát, ezért a haza védelme nemzeti ügy, a Magyar Honvédség pedig nemzeti intézmény."

Mint mondta, az új honvédelmi vezetés egyik legfontosabb feladata, hogy becsületes, tisztességes munkával visszaszerezze a szakma, a hivatás megbecsülését. „A szakmának, mely rendkívül szerteágazó tudást, komoly testi, lelki, szellemi felkészültséget kíván meg mindannyiuktól, és a hivatásnak, mely állandó készenlétet, feltétlen odaadást, halált megvető bátorságot parancsol a közös ügyért", emelte ki a miniszter.

„Mit adhatunk elesett hőseinknek? Semmit. Az ő áldozatukhoz nem mérhető semmi. Sem katonai tiszteletadás, sem emlékmű. Magunknak tartozunk azzal, hogy emlékezünk rájuk, hogy áldott imádság mellett mondjuk el szent neveiket", mondta Hende Csaba, majd felhívta a figyelmet Marvin Steinford törzsőrmester történetére, akit annak idején Magyarország felett lőtt le a honi légvédelem. „Hat évtizeddel a második világháború után a mieink megtalálták és azonosították a hősi halált halt fiút, az Egyesült Államok kormánya katonai tiszteletadás mellett szállíttatta haza földi maradványait. Mert tartoztak maguknak ezzel. Magunknak tartozunk, tartozunk az itt maradóknak, és tartozunk azzal is, hogy megismerjük és megőrizzük nagyszüleink és dédszüleink történetét", hangsúlyozta.

A honvédelmi miniszter végül úgy fogalmazott: a Hősök terét azzal a szándékkal építették, hogy a nemzet évezredes útját jelenítse meg. „A vezéreket, államférfiakat, párducbőrös Árpádtól Szent Istvánon át Gróf Széchenyi Istvánig – e nagy emberek társaságában ezért van a legjobb helye azoknak, akiket 1100 esztendő alatt a hazájukért vívott harcuk során nyugalomra tértek. Kívánom mindannyiunknak, hogy értsük meg üzenetüket, hogy szívleljük meg az intést, a figyelmeztetést, amit örökségül ránk hagytak, és hogy tapasztaljuk meg a velük történő találkozáskor, hogy összetartozunk."

Hende Csaba beszéde után koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékkövénél Sólyom László köztársasági elnök, Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

A Honvédelmi Minisztérium nevében az emlékezés koszorúját Hende Csaba és Tömböl László mk. vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke helyezte el.

 Fotó: Galovtsik Gábor