Belpolitikai válsághoz vezethet Macedóniában a visszautasítás?

Beigazolódtak azok a félelmek, hogy nem lesz zökkenőmentes a bukaresti NATO-csúcs. Ez volt az első olyan tanácskozás, ahol érdemi véleménykülönbségek voltak a tagállamok között.

Ezt egyébként Szekeres Imre honvédelmi miniszter is elismerte a Parlament külügyi bizottságának ülésén, de annak a reményének adott hangot, hogy fel lehet oldani az ellentéteket. Erre Macedónia esetében az USA tett kísérletet, míg Ukrajna MAP-tagsága mellett tíz tagállam tört lándzsát egy úgynevezett non-paper kezdeményezésben. Egyik sem járt sikerrel. A NATO ugyanis tegnap Horvátországot és Albániát

Utóbbi állam ellen Görögország szólalt fel egy névvita kapcsán. A döntéssel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, vannak, akik azt mondják, hogy nem okoz majd gondot a NATO berkeiben – mondta lapunknak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, hogy minden szempontból jobb lett volna, ha mind a három államot felveszik. A döntés ugyanis igazságtalan. Macedónia felkészült, s csak a névvita akadályozta meg a tagságban, míg Albánia finoman szólva sem jár élen a felkészülésben.

Tálas szerint egyébként Macedónia a döntéssel igen nehéz helyzetbe került, s akár még belpolitikai válság is kialakulhat ennek következtében. A kettős felvételt egyébként úgy értékelte a szakértő: az azért történt meg, hogy sikeres legyen a NATO-csúcs, hiszen igencsak vérszegény eredmény lett volna, ha a három jelentkezőből csak Horvátország jár sikerrel. Magyar szempontból – aktuálisan és stratégiailag egyaránt – egyébként éppen a horvát csatlakozás volt a legfontosabb. Persze az is igaz, hogy a legfontosabb érdek az, hogy a Nyugat-Balkánt minél inkább integrálni lehessen a NATO-ba és az Európai Unióba. A mostani döntésnek van egy olyan üzenete is, hogy van lehetőség a csatlakozásra.

Tegnap ugyancsak elutasította a NATO-csúcs Ukrajna és Grúzia csatlakozást a MAP-hoz. Ebben a kérdésben is megosztottak voltak a tagállamok. Akadtak olyanok, melyek azt vallották, hogy nem kellene terhelni a NATO és Oroszország viszonyát az ukrán és a grúz csatlakozással.

Ukrajna elutasítását egyértelmű döntésnek értékelte Tá

Grúzia elutasítását viszont az oroszoknak szánt gesztusként értékelte Tálas, hozzátéve: biztos lesznek olyanok, akik meghátrálásnak tekintik majd a döntést. A szakember szerint ugyan ott a társadalom elég érett a tagságra, de a tavalyi belpolitikai események azt is megmutatták, hogy elég törékeny a nyugalom. Grúziának egyébként sem volt érdeke, hogy tovább élezze az oroszokkal való viszonyt, kockáztatva ezzel a területi integritását. Grúzia esetében egyébként az elutasítás objektív okaként a Dél-Oszétia és Abbházia függetlenedési kísérleteit jelölte meg Tálas, azonban hangsúlyozta: a cél viszont az orosz-grúz megbékélés volt.

A döntés gesztus-jellegét erősítheti, hogy ma ülésezik a NATO-Orosz Tanács, aminek ülése jobb hangulatú lesz, mint lett volna, ha Ukrajna és Grúzia elnyeri a MAP-tagságot. Tálas elmondta: Putyin orosz elnök valószínűleg nem egy müncheni-jellegű, kemény beszédet mond majd, hanem inkább békülékenyt, a kooperáció lehetőségét keresőt. Ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy a megromlott NATO-orosz viszonyban fordulat állt be. Ezt jelzi, hogy egyes hírek szerint Moszkva akár katonailag is támogatná a NATO-t Afganisztánban.

Szekeres Imre korábban arról beszélt, hogy már az is eredmény lenne Bukarestben, ha Oroszország engedélyezné az afganisztáni légi tranzitot.

“Az enyhülés lehetőségét jelzi, hogy számos olyan ügy, ami beárnyékolta Oroszország és a NATO viszonyát elcsendesedni látszik – fogalmazott Tálas – Ilyen például a rakétavédelmi rendszer, ami ellen ágálltak az oroszok, de Európa sem volt egységes a megítélésében. Így vélhetően az Egyesült Államok aktív részvétel helyett inkább csak belegyezést vár majd Európától. Az, hogy esetleg gesztusként fogja fel Oroszország a két volt tagállama elutasítását még egy szempontból lenne fontos. Korábban ugyanis az oroszok egyoldalúan felmondták a fegyverkorlátozási egyezményt, ami praktikusan annyit jelent, hogy nem szolgáltatnak adatokat.

Ez pedig a NATO jelentős részének gondot okozott, kiváltképp az olyan kis államoknak, mint például Magyarország" – mondta Tálas.

A tehetősebb és nagyobb államokkal ellentétben ugyanis ezeknek az államoknak nincsenek műholdjai, így relevánsnak kellett elfogadniuk az oroszok haderőről szóló közléseit. A CEF-fel kapcsolatban egyébként Bali József, a honvédelmi tárca szakállamtitkára azt mondta: a NATO és Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy párhuzamos akciótervet dolgoz ki a továbbiakra nézve.