Étkek, vétkek, reneszánsz népek

: Kovács Kriszta) után persze voltak ünnepi beszédek. A „hadtörténeti" főigazgatója, dr. Holló József Ferenc nyugállományú altábornagy a kiváló hadseregszervezőről, hadvezérről, a katonáival együtt táborozó-harcoló királyról szólt. Dr. Szeredi Péter, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke az alkalmi Mátyás-portrét kiegészítette a 15 évesen trónra kerülő király tehetségének számos jelével, azzal, hogy az anarchiába hulló, gazdaságilag megroppant, hadsereg nélküli országot miként tette Közép-Európa akkori legerősebb nagyhatalmává.
Ejtsünk szót magáról az időszaki kiállításról is, amely amúgy 20 tablóból áll, s 2008 júniusáig látogatható. A tárlatot vitrinben elhelyezett műtárgyak teszik teljessé. Ez abszolút nem mellékes körümény. Nevezetesen, a magyar muzeológia abban a sajnálatos helyzetben van, hogy ebből a korszakból alig van tárgyi emlékünk és ez különösen igaz a fegyverekre. Ezért érdemel különös figyelmet az itt látható és a Déri Múzeum tulajdonát képező acélsisak (salade), továbbá ezért érdemelnek megkülünböztetett figyelmet a Hadtörténeti Mú

zeum birtokában lévő kardok, szablyák, lövegcsövek, számszeríjak és lövedékek. A látogató először azt az eredeti méretű, gótikus teljes vértezetet veheti szemügyre, amely kiváltképpen reprezentálja a korszak védőfegyverzetét, és készítésének kiváló technikáját.
A kiállítás központi darabja egy kuriózum – Mátyás király halotti pajzsának tökéletes másolata, amelynek eredetijét a párizsi Hadtörténeti Múzeumban őriznek. A pajzs rendkívül igényes és díszes kivitele megvillantja a magyar reneszánsz legnagyobb uralkodójaként számontartott Mátyás királyi pompáját és hatalmát.
Említsük meg: a tárlat tablókból álló elemei stílszerűen egy középkori várban, a szlovéniai Lendván is látogatható.
Nemkülönben említsük meg, hogy a protokoll-pillanatok ut

án a Hadtörténeti Múzeum Márvány termében a reneszánsz időket felidéző vadászlakomára invitálták a nagyérdeműt. Az érdem nem csak a házigazdáké, hanem a Zala megyei Pórszombaton működő, a múzeummal hagyományőrző kapcsolatokat fenntartó Medesi Baráti Köréé. Az étkeket készítetésében fő szerepet vállaló Kovács Gyula fő étekfogó mester és Kis Attila étekfogó a honvédelem.hu-nak készséggel sorolták, mi látható az alkalmi ételttárlaton. A tudósító bizonyíthatja: kérész életű volt mindahány, a füstölt sonkával bélelt lepény, meg az erdei disznó (ahogy akkoriban hívták a vaddisznót) salátaágyon, savanyított káposztával, mangalica kolbászával, nem beszélve a dióval tötltött aszalt szilváról.

 Fotók: Galovtsik Gábor