Finisében a sikeres program
Szöveg: Z. T. | 2010. október 18. 5:17Utolsó fázisába érkezett a Katonák Munkaerő-piaci Reintegrációjának Képzési Programja. Néhány csoport képzésének zárása – elsősorban nyelvi – ugyan áthúzódik jövő év elejére, ám ennek ellenére a program egészéről, annak eredményességéről mind nagyobb biztonsággal alkotható reális kép. Ezekről beszélgettünk Sásik László nyugállományú ezredessel, projektmenedzserrel.
A csaknem kétéves, ötszázmillió forintos költségvetésű munkaerő-piaci reintegrációs képzési programból – mint köztudott – 450 milliót a norvég állam állt, az önrész, a magyar hozzájárulás 50 millió forint. A projekt döntően a hadseregtől megválni kényszerült, vagy a program futamideje alatt távozó katonák reintegrációs képzése, illetve a haderőben maradni szándékozó, de munkahelye (beosztása) megtartása érdekében bizonyos szakmai ismeretek elsajátítására kötelezett katonák képzése érdekében jött létre. A projektet a MH Szociálpolitikai Közalapítvány és a Katonák a Törvényességért és Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány jegyzi, amelyek a program megvalósítására egy konzorciumot hoztak létre a Norvég Védelmi Akadémia, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Magyar Védelmiipari Szövetség bevonásával. A program támogatói voltak, vannak a honvédséghez kötődő társadalmi szervezetek, alapítványok, szakszervezetek, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség – mondta Sásik László.
Elmondható, hogy a norvég program rendkívül pozitív hatást gyakorolt a honvédség szakmai képzési szükségleteinek kielégítésére, valamint rekonverziós tevékenységére. Mindenki számára világossá tette, hogy a képzés mind a távozó, mind a maradó állomány részére mennyire fontos az állomány stabilitásában, az utánpótlás biztosításában, a Magyar Honvédség társadalmi megítélésében. A norvég alapból nyert pályázati támogatások képzési kínálata meglehetősen széles skálán mozgott. Ebben jelentős arányt képviseltek a magyar haderő újonnan keletkező szükségleteit kielégítő képzések. Ezek révén számos szerződéses katona tudta meghosszabbítani szolgálatát, illetve távozása esetén, talált könnyebben munkát a civil életben. A nyugállományba került hivatásos tisztek, tiszthelyettesek, közalkalmazottak számára is jelentős segítséget nyújtottak a különböző képzések, tanfolyamok.
Hallhatnánk ezekről részletesebben is?
Az eddig eltelt csaknem másfél év alatt 61 szakmában szereztek képesítést, képzettséget a programba bevontak. A legtöbben nyelvi, számítógépes, illetve járművezetői tanfolyamot végeztek, de akad köztük végzett kisgép- és targoncavezető, gazdász és logisztikai ügyintéző, de jelentős számban képeztünk hídépítő és karbantartó szakembereket is. Ez utóbbi egyébként igen keresett, hiányszakma volt a honvédségnél. A projekt kezdetekor sikerült jól kiválasztani a munkatársakat, önkénteseket, akik kiváló szervezőmunkával, jó kommunikatív készséggel jól képviselték a program elé tűzött célokat. A program egy norvég módszertan átvételével, annak adaptálásával dolgozott a program-célokon, szólította meg a célcsoportok tagjait, adott tájékoztatást és tartott tréningeket. Ezen ismeretek átadására a norvég fél felkészítést tartott. A „képzők képzésén" 40 fő eredményesen vett részt, akik az óta is sikeresen alkalmazzák az elsajátított ismereteket. Eddig 18 ezer embert szólítottunk meg, 3100 főt regisztráltunk adatbázisunkba, 1883 fő orientációs képzésben, egyéni tanácsadásban, karrier tanácsadásban részesült. Elmondhatom, hogy eddig 1146 fő számára tette lehetővé a program a képzésben való részvételt. Ezek egy része már be is fejezte a szakmai képzést. 657 fő munkahely-megtartó, 489 fő pedig rekonverziós képzésben részesült.
Mi várható még a hátralévő időszakban?
Az év végéig összesen 309 fő szakmai képzése oldható még meg, de remény van arra is, hogy az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és a szentesi műszaki ezred közelmúltban felmerült igényei is teljesülnek. Ezen túl vállalkozási ismereteket adunk mintegy 200 főnek, másrészt a Magyar Védelmiipari Szövetség tag-, és partnercégeinél szakképzésben már részt vettek számára vállalati szintű tapasztalatszerzést biztosító bemutatókat szervezünk. A menedzsment egyébként törődni kíván mindenkivel, aki a programba bejelentkezett, de jelenleg forráshiány miatt a képzése nem lesz megoldható. Adataikat tároljuk és –, ha most nem – a későbbiek során az igényeket teljesíteni kívánjuk újabb források megszerzése esetén.
Mondana egy-két jó példát?
Szeretném elmondani, hogy a program sikere jelentős mértékben tudható be a katonákra jellemző szervezettségnek, a fegyelmezettségnek, a támogató szemléletnek is.
Minderről mi a norvég partner véleménye?
A norvég partner számos helyőrségben tett látogatást, ahol a parancsnokok tájékoztatása alapján benyomásokat szerzett a képzésekről. Jakob Heraldsveit, a Norvég Védelmi Akadémia képzési igazgató-helyettese igen pozitívan értékelte a katonai szervezetek parancsnokainak támogatását, a program sikere érdekében tett intézkedéseit. Látogatásainak összegzésében számos alkalommal kiemelte, hogy a program előrehaladása során folyamatosan érzékelhető volt a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök támogatása is. A magasabb katonai vezetőkkel szervezett találkozókon pedig meggyőződött róla, hogy a parancsnoki állomány megértette, hogy a projekten keresztül jó lehetőséget kapott a személyi állomány felkészültségének növelésére, a katonai szervezet képességeinek megerősítésére, a beosztottakról, vagy a szolgálatukat befejezőkről történő gondoskodás kiteljesítésére. Ígéretet kaptunk, hogy a Norvég Királyság folytatja támogató politikáját, jó célokra a továbbiakban is fog forrásokat biztosítani. Ehhez az kell, hogy a Magyar Honvédség is kötelezze el magát az együttműködésre a projekt folytatásában.
Gondolom ebben a Honvédelmi Minisztérium továbbra is aktív szerepet vállal…
Dr. Hende Csaba miniszter nemrég – a norvég nagykövettel folytatott megbeszélésen hangsúlyozta –, hogy Magyarország számára fontosak a magyar–norvég kapcsolatok. Kifejtette, hogy a professzionális haderő kialakításával együtt jár, hogy a Magyar Honvédség kötelékében 5–10 évet szolgáló szerződéses katonák részére versenyképes képzést kell biztosítani a civil életbe történő visszailleszkedés érdekében. A Magyar Honvédség jelenlegi anyagi helyzetében nagy segítséget jelentenek a norvég pénzforrások, és kívánatos lenne, ha a projekt 2010 után is folytatódhatna. A nagykövet egyébként jelezte, hogy erre valószínűleg minden lehetőség adott lesz.
Ezek szerint a projekt jövője biztató?
A szakemberek szerint a következő időszak előkészítéséhez a norvég kormánynak olyan naprakész információi lesznek, amelyek a magyar igényekről és az elmúlt időszak tapasztalatairól valós és pozitív képet adnak. A norvég kormány a kétoldalú tárgyalásokon kiemelten fontos szempontoknak tartotta és tartja a közcél szolgálatának elsődlegességét, norvég hozzáadott értékek felmutatását, a civil szektor részvételét a programban, valós és érdemi kapcsolatok kiépítését. Így számíthatunk az egyetértési megállapodás megkötésére a két állam között, a már megkezdődött tárgyalássorozat alapján. Reményeink szerint 2011-ben következhet a megállapodás aláírása, ezt követően a célterületek és prioritások meghatározása és kijelölése. Ezek után – a védelmi tárca érdekeltsége esetén – indulhat az új pályázat kidolgozása a pályázati támogatás megszerzéséért – zárta a beszélgetést Sásik László projektmenedzser.