Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Göncz Kinga a NATO-csúcs tapasztalatairól

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. április 8. 14:38

A minap véget ér bukaresti NATO-csúcs egyik kiemelt kérdése volt a szövetség további bővítése. Az eseményt értékelve Göncz Kinga a honvedelem.hu-nak azt mondta: sikerként könyvelhető el, hogy Magyarország látható és fontos szerepet töltött be a folyamatban.

A külügyminiszter szerint fontos lett volna, hogy a három jelölt közül minél több csatlakozhasson, hiszen ezt kívánta volna a térség stabilitása. Ismert, hogy a három állam közül Horvátországot és Albániát vette fel a tömb, míg Macedónia most kívül maradt. Göncz Kinga szerint magyar szempontból a legfontosabb Horvátország csatlakozása volt.

A külügyminiszter eredményként könyvelte el, hogy – bár most a görög-macedón névvita miatt – Macedónia kívül rekedt, ám felgyorsult a folyamat, és előtérbe került az ország csatlakozása.

Szintén kiemelt figyelem övezte Ukrajna és Grúzia meghívását a partnerségi akciótervbe (MAP). Ismert, hogy végül mindkét állam kimaradt.

Ugyanakkor voltak olyan ellenzéki hangok, melyek azt kérték számon, hogy Magyarország nem csatlakozott ahhoz a tíz államhoz, mely „non paper" kezdeményezés keretei között kardoskodott a volt orosz tagállamok meghívása mellett. A külügyminiszter azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a csúcs után felgyorsult a folyamat, hiszen immár elegendő lesz a NATO külügyminisztereinek döntése a két állam meghívásához.

Ennek ellenére szakértők szerint Ukrajna még nem elég felkészült, míg Grúzia esetében attól tartottak, hogy gesztust gyakorolt az oroszoknak az Európai Unió. Korábban mind Tálas Péter, mind pedig Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arról szólt a honvedelem.hu-nak, hogy Ukrajnában a lakosság kétharmadára tehető a NATO-csatlakozást ellenzők aránya. A szövetség pedig nem erőltetheti rá magát egyetlen államra sem. Tálas Péter azt is hangsúlyozta, hogy a grúz elutasítás lehet az a gesztus, mely felolvasztja a fegyverkorlátozási egyezmény (CEF), illetve a rakétavédelmi program egyezmény egyoldalú orosz felmondása miatt elhidegült NATO-orosz viszonyt. Azonban hiába valóak voltak a várakozások, megfigyelők szerint Putyin leköszönő elnök nem sok gesztust gyakorolt.

Mindezekkel kapcsolatban a honvedelem.hu-nak Németh Zs

olt úgy minősítette a NATO-csúcsot, hogy felemás eredményeket hozott. A fideszes szakpolitikus utalt rá: már előzetesen látni lehetett, hogy ellentétek feszülnek a tagállamok között, így az is eredmény, hogy a NATO belső egysége nem rendült meg. Az ellenzéki honatya sajnálatosnak nevezte, hogy Macedóniát nem vette fel tagjai közé a NATO.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter még a csúcs előtt elég óvatosan fogalmazott kérdésben, amikor azt mondta: ha politikai döntést hoz a NATO a csatlakozásról, akkor azt Magyarország támogatni fogja.

A világ sorsának szempontjából fontos esemény volt még a NATO-Orosz Tanács ülése. Ez meglehetősen érdekes felállásban zajlott, hiszen a részt vevő felek közül Bush és Putyin távozik pozíciójából. Egyedül Rasmussen dán miniszterelnök marad a helyén.

Göncz Kinga eredményként emelte ki, hogy a találkozón megerősítették a felek a NATO és Oroszország partneri viszonyát, valamint, hogy egyenrangú félként ülnek tárgyalni. Ez nem csekély eredmény, hiszen korábban a NATO főtitkár viszonylag éles nyilatkozatokat tett Oroszországgal kapcsolatban.