Gripen-jelentés: újabb bizottsági tárgyalások előtt
Szöveg: Halász István | 2007. november 16. 8:08Egyelőre még nem tudni, tesz-e feljelentést bárki is, amiért közbeszerzés nélkül szerezték be a Gripen vadászrepülőgépeket Magyarországon, az azonban biztos, hogy idén megérkezik az utolsó három repülőgép is Svédországból, és 2009-től már a Griffmadarak látják el a légtérvédelmi feladatokat.
A kormány Gripen-vizsgálóbizottságának múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is, amely a repülőgépbeszerzést csak 2003 utánra tervezte.
Ugyancsak a megállapítások között szerepel, hogy a döntés meghozatalára nem lett volna jogosult a nemzetbiztonsági kabinet, azt a kormánynak kellett volna meghoznia. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket nem fogalmazták meg, nem készült teljes körű költségelemzés, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból kívánják finanszírozni a vadászrepülőgépek bérleti díját. A fizetési ütemezés pedig komoly terhet jelentett volna a 2003-as 2004-es évben a költségvetésnek.
A 2003-as – már a Medgyessy-kormány idején történt – szerződésmódosítás kapcsán megállapították, hogy az már összhangban volt a légierő fejlesztéséről szóló korábbi kormányhatározattal. A Gripen-vadászgépeket új képességekkel, például a légi-utántöltés lehetőségével, valamint a NATO-kommunikációs funkcióval is fejlesztették. Az államtitkár közölte: a módosítás arra irányult, hogy ne csak átmeneti időre, hanem hosszú távon, 20-25 évre alkalmazzák a 14 repülőgépet.
A Gripen-jelentést beharangozó sajtótájékoztatón a kormányszóvivő bejelentette, hogy a dokumentumot rövidesen tárgyalni fogja a kormány nemzetbiztonsági kabinete. Az MSZP-frakció már jelezte, hogy kezdeményezni fogja a politikai felelősség „lehetőség szerinti megállapítását".
Keleti György, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke közölte, hogy kezdeményezni fogja, hogy a honvédelmi ügyekért felelős testület is tárgyalja a Gripen-jelentést.
A jelentés egyik érdekessége, hogy a számítások szerint a MiG-29-es vadászrepülőgépek megtartásánál mintegy 43 milliárd forinttal került többe a Gripenek beszerzése. Míg a MiG-39-esek rendszerben tartása 2014-ig 80 milliárd forintba került volna, addig az eredeti, 2001-es Gripen program költsége 123 milliárd forint volt.
Orbán Viktor a bizottság jelentésére úgy reagált, hogy kormánya minden szempontból megalapozott döntést hozott a Gripen-szerződés ügyében, Simicskó István (KDNP) pedig azt mondta, hogy a kormánynak takargatni valója van a 2003-as szerződésmódosítás miatt.
Az ügy másik szála, hogy a korrupciós ügyekben illetékes vezető svéd ügyész szeptemberben azt jelentette be, hogy Magyarországra is kiterjeszti a nyomozást a svéd harci repülőgépek eladása ügyében. Az így már kiterjed a BAE Systems magyarországi üzleti tevékenyéségére. A svéd ügyészség még februárban kezdte vizsgálni a harci gépek csehországi eladását és lízingelését kísérő állítólagos korrupció miatt.
A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött: a szakma és az akkori ellenzék nagy meglepetésére nem az esélyesnek tartott amerikai F-16-osok lettek a befutók.
A szerződést 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították, különböző plusz képességeket kértek a repülőgépekhez, köztük a légi-utántöltés lehetőségét.
Az első Gripeneket 2006 márciusában hozták haza Kecskemétre a
Svédországban kiképzett magyar pilóták, azóta folyamatosan
érkeznek a repülőgépek. Már csak három repülőgép hiányzik,
így válik teljessé az összesen 14 gépből álló magyar Gripen
flotta. A " hiányzó" repülőgépek decemberben érkeznek
Magyarországra. A légierő 2009-ben kivonja a hadrendből a MiG-29-
eseket és onnantól már csak a Griffmadarakat használják majd.
