Akiknél nincs jobb!
Szöveg: Jászi Zoltán | 2007. november 16. 8:22Serlegek és oklevelek. Díjak, melyeket csak a legjobbak kaphatnak. November 15-én jutalmazták azokat a katonákat, akik az idei sportbajnokságban kiemelkedően szerepeltek.
Közülük többen már voltak, vagy a közeljövőben készülnek nemzetközi misszióra, amelyhez elengedhetetlen a kiváló erőnlét. A jelen legjobb katonasportolói emlékeztek a múlt legjobbjaira november 15-én a Budapesti Honvéd SE udvarán elhelyezett emléktáblánál. Az emlékezés virágainak elhelyezése után Juhász István vezérőrnagy, a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztályának vezetője szólt a múlt legendás sportoktatókról, illetve a jelen feladatairól. A koszorúzás után pedig az idei hadsereg-bajnokságok legjobbjait jutalmazták.
A sportbajnokság végeredménye:
I. MH 25. Klapka György Lövészdandár
II. MH 5. Bocskai Lövészdandár
III. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
IV. MH Támogató Dandár
V. MH Szolnok Helikopter Bázis
Az egyéni versenyben a férfiaknál Baranyai Krisztián szakaszvezető, az MH 25. Klapka György Lövészdandár versenyzője, míg a nőknél Bakos Natália mérnök főhadnagy, az MH Támogató Dandár sportolója bizonyult a legjobbnak.
Rajtuk kívül a vezérőrnagy jutalomban részesített közel 50 versenyzőt, testnevelőt és támogatót.
Változó körülmények, változó feladatok
![1595871158](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f0fb71fa5e015028092.jpg)
Ennek lehet majd az is az eredménye, hogy mind több alakulat versenyez majd? “Ennek csak ez lehet a következménye. Legalábbis nagyon bízom ebben." Hogyan állnak a sportolóink NATO szinten? “Vannak olyan versenyzők, akik az élmezőnyben vannak, és ez külön öröm számomra. Lövészeink például kiválóak. Versenyről-versenyre igazolják, hogy nem a fegyver minősége dönti el az eredményességet. A mi puskáink talán nem olyan csillogóak, és drágák, mint másutt, de mégis boszorkányos ügyességgel lőnek vele a katonáink. Szintén kiválóak az eredményeink háromtusában, járőr versenyben, felderítésben és a búvárszámokban is." Mind több misszióban vesznek részt katonáink. Elképzelhetőnek tartja, hogy más békefenntartók ellen, versengjenek szolgálatuk helyszínén? “Koszovóban már volt ilyenre példa, s remélem, hogy nem az volt az utolsó. Jó lenne, ha hagyományt lehetne teremteni. Abban biztos vagyok, hogy katonáink nem vallanának szégyent."
Minden jöhet, ami sport
![1595871159](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f0fb74b3d9502615968.jpg)
“Törtelen, egy Cegléd melletti kis faluban nőttem fel", meséli. “A sporttal már az általános iskolában megismerkedtem. Imádtam mindent, ami a mozgással volt kapcsolatban."
Krisztián akkortájt elsősorban a háromtusában jeleskedett, kiváló volt kislabdahajításban, távolugrásban és futásban is. Ez utóbbit ma is mindennap gyakorolja.
“Sajnos nekem nincsenek olyan lehetőségeim, mint azoknak a srácoknak, akik hegyek között laknak", panaszolja mosolyogva. “Vagyis én nem tudok dombra rohangászni felfelé, így kénytelen vagyok a síkságon mocorogni. Naponta 14 kilométert futok, ami azt hiszem, elegendő, bár néha többet is kívánnék, csak a munka mellett nincs elegendő időm."
A focit viszont nem igazán kedveli, mivel tisztátalannak és balesetveszélyesnek gondolja. Sokkal jobb a viszonya a lövészethez, volt már vele olyan, hogy egy versenyen 30 lövéséből 28 célba ért, ami különlegesen jó eredmény, ha tudjuk: 200 méterről kellett eltalálnia a céltárgyat.
Szabadidejében sem hanyagolja a sportot, a tévében az autóversenytől az úszásig mindent megnéz. És hogy mire számít a jövő évi sportbajnokságon?
“Meg kell védenem a bajnoki címet!"
Törékeny hölgy pisztollyal
![1595871159](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f0fb777d3a750931248.jpg)
“Már pici gyerekként is folyton mozogtam", meséli a Honvédelmi Minisztérium főhadnagya. “De a lövészettel csak a katonai főiskolán ismerkedtem meg." Nem félt a fegyvertől? Ön mégiscsak nő. “Persze, de ez nem a nem kérdése. Ha valaki tudja, hogy a fegyver a kezében pukkanni fog, nem fog megijedni. Sőt, az elején még kevésbé aggódik, hiszen az első alkalmakkor még aligha méri fel, hogy veszélyes játékot űz. A pisztoly ugyan sporteszköz a versenyeken, de veszélyes is lehet, ha nem figyelünk kellőképpen a használatára." Pisztolyt mondott, nem puskát. “Nem véletlenül. Nekem ez a kedvenc fegyverem. A puskát be kell támasztani, ami korlátozza a versenyzőt a szabad mozgásban. A pisztoly sokkal szabadabb fegyver, nehezebb vele pontosan célozni, éppen ezért izgalmasabb vele dolgozni." Ha leteszi a pisztolyt, mit sportol? “Tanulok futni? Igen, ezt is tanulni kell. Egy kollégámmal nap, mint nap edzünk, így mind jobban elsajátítjuk a gyors, de energiatakarékos futás ismérveit." Miért a nagy igyekezet? “Jövőre minden versenyt meg akarunk nyerni." És ha tévé előtt ülhet, milyen sportágat figyel? “MKB Veszprém- Szeged kézilabda meccs. Az a csúcs! Én egyébként az MKB-nak drukkolok."
A mindennapokban is eredményeket várunk
![1595871159](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f0fb7ad132541769481.jpg)
-Ezredes úr! Talán csak első pillanatra egyszerű a kérdés: mitől ilyen jók Önök? “Tényleg nem egyszerű, sőt nagyon összetett a válasz. Azt tudni kell, hogy a mi dandárunk folyton szem előtt van, legyen szó a tatai, vagy éppen a szolnoki egységünkről. Nem véletlenül, hiszen a mi állományunk jelentős hányada szinte folyamatosan külföldön teljesít szolgálatot. Oda pedig csak a jók mehetnek. Így azután a mindennapokban is eredményeket várunk azoktól a katonáktól, akik éppen itthon vannak." Úgy tudom, előfordult már olyan, hogy az állomány fele szolgált messze a hazájától. Ilyen körülmények között hogyan tudnak a sportbajnokságon eredményesek lenni? “Úgy, hogy az állandó állomány változás miatt nincsenek sztárjaink. Ma az egyik, holnap a másik fiúnak kell maximumot teljesíteni. Az eredméyeik azt igazolják, hogy meg tudják tenni." A versenyekre elegendő felkészülést jelent a napi munka és kiképzés? “Bizonyos versenyszámokban, például a lövészetben igen. Más esetekben viszont 5-10 napos edzőtáborokat szervezünk a sportolóinknak, akik így koncentráltan tudnak készülni. Ilyenkor alaposan meghajtjuk a srácokat. Nem ritka a 25 kilométeres erőltette menet." Teljesen elégedett a teljesítménnyel, vagy van még javítanivaló? “Elégedett vagyok. Nyilván mindig vannak hibák, de ez mindig így lesz, hiszen nem gépekről, emberekről van szó. Most azonban nem ez a lényeges, hanem az, hogy kifejezhetem a köszönetemet a katonáknak, felkészítőiknek, és mindenkinek, aki szerepet vállalt abban, hogy idén a Klapka lett a legjobb."