Hatalmas túlerő fojtotta vérbe a forradalmat
Szöveg: honvedelem.hu | 2010. november 4. 11:2454 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én indult meg a szovjet támadás a magyar forradalom leverésére. A Forgószél-hadműveletben részt vevő katonai egységek túlerejével szemben a felkelőknek nem volt esélyük külső segítség nélkül, a megszállóknak mégis tovább tartott ellenőrzés alá vonni Magyarország nagyvárosait, mint azt előzetesen hitték.
„Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak a fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes, demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van", mondta 1956. november 4-én Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke a forradalmat leverő szovjet csapatok bevonulását bejelentő híres rádióbeszédében. Ugyanakkor november 4-én a magyar és a szovjet reguláris csapatok inkább csak szórványosan csaptak össze, a megszállókkal elsősorban a Nemzetőrség tagjai és a forradalomban korábban is részt vett felkelőcsapatok bocsátkoztak harcokba, mivel a katonáknak senki sem adott parancsot az egyértelmű ellenállásra.
November 4-én reggel, 5 órakor egy Ungvárról sugárzott Nyílt levél a dolgozó magyar néphez című rádióközleményben a szovjet támogatású ellenkormány megalakulását jelentette be Münnich Ferenc, kiemelve, hogy Apró Antal miniszterelnök-helyettessel és Kádár János állam-miniszterrel együtt, kilépett Nagy Imre kormányából. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ilyetén zászlóbontását követően hangzott el Nagy Imre beszéde a Szabad Kossuth Rádióban. Ekkorra azonban a szovjet csapatok már körbezárták Budapestet, majd be is vonultak a fővárosba: a harcok a budaörsi laktanyánál kezdődtek, de kora reggel már gyakorlatilag mindenütt összecsapások zajlottak. Az Országházat védő magyar egységek reggel 8 órakor adták meg magukat, miután látták, hogy a túlerővel szemben esélyük sincs megvédelmezni a törvényhozás épületét. A déli órákban már szovjet kézen volt a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a rádió épülete is. A kormánytagok, így Nagy Imre is a jugoszláv nagykövetségen kaptak menedéket.
A forradalom kitörésének, majd leverésének évfordulóján több városban is megmozdulásokra, majd sortüzekre került sor. December első napjaiban a Kádár-kormány ellenforradalomnak minősítette a történteket, majd megkezdődött a megtorlás, melynek a következő évek során több százan estek áldozatul, és tízezrek kerültek börtönbe, illetve internálásra.
