Hegemónia és kapitalizmus: különleges előadás a Zrínyin

A professzor 2010. február 18-án érkezett Párizsból Magyarországra. Ezen a napon Szekeres Imre honvédelmi miniszter és az egyetem vendégeként tartott előadást Budapesten.

A Szenes Zoltán nyá. vezérezredes, az MTA Hadtudományi Bizottságának elnöke által moderált előadásban a professzor történelmi áttekintést adott a hallgatóságnak, elsősorban geopolitikai szempontok szerint.

A XIX. század első feléről így fogalmazott: a korszak első harmadában kezdődött meg az Egyesült Államok hanyatlása, továbbá Amerika és Németország hegemóniáért vívott harca. A továbbiakban a professzor rátért a két világháború időszakára. Kifejtette: 1939 és 1945 között rendkívül pusztító háború dúlt, az egyetlen ország, mely gazdaságilag érintetlen maradt, az az Egyesült Államok volt.
Wallerstein az Amerika és Szovjetunió közötti hatalmi harcok jellemzőire is kitért, majd az ötvenes-hatvanas évek időszakát taglalta: mint elmondta, bár Amerika ekkoriban nagy mértékben befolyásolta a nyugati országokat, ám a hetvenes évek mégis töréspontnak számít az Egyesült Államok történetében, hiszen hegemóniája ekkorra egyértelműen megszűnt. A professzor a hatalmi kérdések tekintetében úgy fogalmazott: „A katonai fenyegetettség mindig hatásosabb, mint az alkalmazása. A háborúskodás költséges, akár belső ellenállás is kialakulhat", hangsúlyozta, majd hozzátette azt is, hogy a Egyesült Államoknak a hetvenes évek után szüksége volt adósokra, akiktől  áramolhat a pénz – a témában az 1973-as olajválságot hozta fel példaként. Mint mondta, Szaúd-Arábia, valamint Irán szoros barátságot ápolt az országgal – e két ország érdekelt volt a magas olajárban.

Oroszország geopolitikai stratégiájával kapcsolatban a professzor azt mondta: a Szovjetunió összeomlása után a nyugati országok lényegében elvesztették az utolsó érvüket is arra, hogy erős szövetségesek legyenek egymással, hiszen a fenyegetettség nem létezett többé. „A kelet-európai országok pedig, akik kiestek a kommunista hatalom alól, átrendezték soraikat", tette hozzá Wallerstein, aki Jelcin elnök, majd Putyin külpolitikáját is elemezte. „Jelcin elnök idejében az ország barátságot kötött Amerikával, Putyin azonban katonai, gazdasági, geopolitikai értelemben is visszaállította a hatalmat", mondta.

A professzor előadásában az Egyesült Államok stratégiájához visszatérve elmondta: több álláspont szerint is gyengék voltak az elmúlt idők elnökei (Nixon, Carter, Ford, Clinton és Reagan), mert nem voltak militaristák. A professzor a Bush-kormányról kifejtette: álláspontjuk szerint hegemóniát visszaállítani úgy lehet, ha az ország megmutatja erőit a nagyobb hatalmaknak, és bebizonyítja, nincs szüksége szövetségre. Az Egyesült Államok hadseregéről a szókimondó professzor úgy fogalmazott: az országnak nincs elegendő katonája. „Igaz, hogy a világ legnagyobb haderejéről beszélünk, így őket nem tudják megtámadni, azonban nincs olyan ereje, hogy például Irakot megszállja. Haderejével mindössze fenyegetni tud."

A professzor előadása végén Szenes Zoltán hozzátette: az Egyesült Államok célja, hogy fenntartsa a békét az említett területeken. „Az Egyesült Államok összesen 12 milliárd dollárt költ havonta arra, hogy a két – iraki és afganisztáni – háborút finanszírozza", hangsúlyozta a moderátor.

A délután során a hallgatóknak alkalmuk nyílt kérdezni a professzortól: az érdeklődők Wallersteint többek között a világválságról, az államkapitalizmusról, Kína hatalmi pozíciójáról és az Európai Unióról is kérdezték.

Fotó: Nehrebeczky Mária