Hende Csaba: 2010 nyaráig semmilyen fejlesztés nem történt a honvédségnél

„Jelenleg folyik annak a több ezer oldalnyi átvilágítási anyagnak az elemzése, amely külső szakértők bevonásával az elmúlt hónapokban létrejött – az anyagot egy jogász csapat tekinti át abból a szempontból, hogy a feltárt visszásságok közül melyek kívánnak büntetőjogi értékelést és vezetnek ilyen módon feljelentéshez" – nyilatkozta Hende Csaba honvédelmi miniszter arra a kérdésre reagálva, hogy a HM előző vezetése idejéből hány visszás vagy gyanús ügyletre bukkant a mostani vezetés.

Hende Csaba emlékeztetett: nagyon bonyolult dologról van szó, hiszen közben végezni kell a tárcánál a jövőre irányuló munkát. „Az a fő feladatunk, hogy létrehozzuk, felépítsük a haza védelmére képes Magyar Honvédséget. Emellett azonban nem hunyhatunk szemet a haderő és a tisztikar becsületét alapvetően befolyásoló, és egyben az anyagi lehetőségeinket is nagymértékben csorbító bűnös cselekedetek felett" – szögezte le a tárcavezető.

Példaként hozta fel a minisztérium média-megjelenéséért is felelős Zrínyi Nonprofit Kft-t. A cég idén – már az új vezetés alatt – egyharmaddal kevesebb összegből gazdálkodik, mint tavaly, ráadásul több munkát végez el. Hende Csaba az előző időszakból a hátrányos szerződéskötés példájaként hozta fel a cégnél azt a harmincmillió forintos szerver-szolgáltatási szerződést, amit a kormányváltás után sikerült – ugyanolyan szolgáltatások mellett – egymillió forintos megállapodással kiváltani. „Ilyen nagyságrendű hűtlen kezelésekről is szó van. Persze azt, hogy ebből a harminc millióból, ki kinek whisky-s dobozban, borítékban mit adott vissza, nem nagyon lehet nyomon követni; de hát ezért van a hűtlen kezelés bűncselekménye. Nem kell azt bizonyítani, hogy ezt nem sima hülyeségből csinálta valaki, hanem azért mert visszaosztottak neki egy kis pénzt az előnytelen szerződés fejében. A hűtlen kezelés törvényi tényállása tökéletesen alkalmas az ilyen nyilvánvaló, ám a vesztegetést magát nem bizonyító esetekben" – érvelt a honvédelmi miniszter.

Felidézte a HM koszovói bázisán korábban működtetett fürdőszobaszalon ügyét is, ami összesen kilencvennégy millió forintjába került a HM-nek, amíg tavaly nyáron a váltás után be nem záratták. Az értékesítéséből származó teljes bevétel mindössze négymillió forint volt. „Aki ezt bonyolította Budapestről, az három éven át vett fel havi hétszázötvenezer forint díjazást- a semmiért" – tette hozzá Hende Csaba, megjegyezve: „ezek mind az MSZP belső köréhez kötődő ügyletek és emberek, hiszen mind Juhász Ferenc, mind Szekeres Imre az MSZP vezető személyisége volt honvédelmi minisztersége idején" .  A hasonló ügyletek megvalósulásához kellett egy olyan vezetés, amely nem csupán eltűrte, hanem kifejezetten engedélyezte és bátorította ezek megtörténtét.

Hende Csaba emlékeztetett: Magyarországnak vannak NATO-beli kötelezettségei a hazai haderő fejlesztésére vonatkozóan. „Sajnos, az elmúlt nyolc év ebben a tekintetben is valódi mélyrepülés volt. Egyetlen kötelezettségünket sem vállaltuk, gyakorlatilag végig hazudtunk" – hangzott az interjúban.

A miniszter kijelentette: 2006-ban elfogadott az akkori kormányzat egy tíz éves haderő-fejlesztési tervet, amely 2010-re azt az eredményt mutatta, hogy nulla lépés és fejlesztés következett be az elmúlt négy esztendőben. „Be kellett tavaly jelentsem a NATO brüsszeli központjában – elég nagy szégyen volt –, hogy Magyarország eddig hazudott, reggel, éjjel, meg este, ugye; de most húzunk egy vonalat, és újra tervezünk. Ez a folyamat zajlik most, a főbb irányokat már ismerjük; elkészítettük azt a fegyveres védelmi tervet, amely az alapja a haderő-fejlesztési elgondolásnak is. Még idén pontosan le tudjuk tenni az asztalra, hogy mire van szükségünk, milyen beszerzésekre és fejlesztésekre" – érvelt a HM irányítója.

Az ország nehéz gazdasági helyzete azonban – amit a miniszter a hihetetlen eladósodottsággal indokolt – Hende Csaba szerint gátat szab a nagy léptékű fejlesztéseknek. Most éppen ezért a tervezés és a katonák képzése, kiképzése kerül előtérbe. „Ez sem olcsó dolog, de nyilván nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint azok az új fegyverrendszerek, amelyekre óhatatlanul szükség lesz" – mondta a miniszter.

A tárcavezető emlékeztetett: amivel akár Afganisztánban harcolnak a honvédség alakulatai, akár Magyarország megvédésére készülnek itthon, azok a hetvenes-nyolcvanas évekből származó szovjet haditechnikai eszközök, amelyeknek az utolsó darabjai is 2020-ra „egyszerűen kirohadnak alólunk, kihullanak a rendszerből".