Hős honvédek újratemetése

A Honvédelmi Minisztérium képviseletében búcsúztatót tartott Horváth Lajos. „A jövőből csak akkor vehetjük ki igazi részünket, ha múltbéli adósságainkat már leróttuk" – hangzott el az 1849-es honvéd újratemetésénél, az óhatvani köztemetőben, ahol ünnepélyes keretek között, temették újra a korábban megtalált tíz honvéd maradványait. A szertartáson sokan lerótták tiszteletüket a hősök iránt.

Érsek Zsolt polgármester beszédében kitért arra, hogy hosszú ideje csak az emlékezés helye bizonyította, hogy ott 1848-49-es katonák vannak. – Milyen jó lenne tudni, hogy kik is voltak. Mi volt a nevük és a vallásuk? Hősiesen harcoló katonák voltak, vagy csak egyszerű, táborozó ’48-as honvédek? Kérdések, amelyekre nincs válasz – mondta el Érsek Zsolt hozzátéve, hogy az önkormányzat kötelességének érezte, hogy az alapos, feltáró, antropológia és régészeti munka után, a tíz névtelen hős, díszsírhelyet kapjon, az óhatvani köztemetőben.

– Hérosz az, akit nem lehet legyőzni, legfeljebb megölni – kezdte búcsúbeszédét Horváth Lajos, a Honvédelmi Minisztérium, Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa. Kutatások szerint, az 1849 áprilisában, Hatvan előterében megvívott ütközet huszár halottai ők. A magyar huszárok megoldották a rájuk kiszabott feladatot, és visszaverték az ellenséget. Ugyanakkor súlyos veszteségeket szenvedtek.

– Ezek az emberek tanúbizonyságot tettek kötelességtudatról, hősiességről és önfeláldozásról egyaránt, hiszen ők adták a hatvani sikerét a legtöbbet: az életüket – fogalmazott.

Horváth Lajos a szertartásban nyújtott segítségért, és odaadásért külön köszönetét fejezte ki Szabó Zsolt országgyűlési képviselőnek, hiszen mint mondta, az ő és a HM közreműködése nélkül nem került volna sor ilyen eseményhez méltó katonai ünnepségre. Megköszönte a hagyományőrzőknek is, hogy őrzik a nemzeti múltunk hagyományait, és kiállnak értük.

Fotó: hatvanonline.hu