Kompátkelés Gellért-napján

Szöveg: Kondor Zoltán százados | 2010. szeptember 28. 9:53

A Magyar Honvédség Honvédelmi Miniszterének jóváhagyásával valamint a magyarcsanádi önkormányzat felkérésének eleget téve, szeptember 24-én és 25-én a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred hídépítő katonái kompátkelőhelyet létesítettek és működtettek Magyarcsanád és a romániai Nagycsanád között a Maros folyón.

Az érintett települések (Apátfalva, Magyarcsanád valamint a romániai Nagycsanád )önkormányzatai határnyitással egybekötött ünnepséget szerveztek szeptember 24-én Szent Gellért napján, aki az egykori magyarcsanádi Szent Gellért híd névadója is egyben. A vasbeton szerkezetű Szent Gellért hidat 1895-ben építették Zielinski Szilárd tervei alapján, majd a Trianoni békeszerződés értelmében Románia és Magyarország közötti határátkelőhellyé vált. Ezt követően a II. világháború alatt megrongálódott, majd a két ország megegyezése alapján a híd maradványait 1957-ben lebontották.

A Maros partján megszervezett ünnepélyes megnyitón Farkas Jánosné Magyarcsanád Község Polgármestere beszédében kihangsúlyozta, hogy a híd igen nagy jelentőséggel bírt a múltban mind a gazdasági, kereskedelmi mind pedig az emberi kapcsolatok tekintetében, így az egész térség érdeke annak újjáépítése.
Ennek érdekében már eddig is jelentős lépéseket tettek az érintett települések. Elkészíttették az újjáépítendő híd tanulmánytervét, gazdasági hatástanulmányát, engedélyes műszaki terveit, valamint megkapták a híd és a hozzá vezető út építési engedélyét.

Az ünnepségen részt vett Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője, Mágori Józsefné országgyűlési képviselő, és Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. A megnyitót követően az ünnepség résztvevői a szentesi katonák által épített 20 tonna teherbírású kompokkal kelhettek át a folyón a román oldalra, ahol szintén ünnepélyes keretek között köszöntötték az érkezőket. Ezt követően a kompok mindkét napon menetrendszerűen szállították utasaikat a Maros két partja között, a megépítendő új Szent Gellért híd nyomvonala mentén.

Szent Gellért püspök alakja különleges kapcsolatot képez Magyarcsanád, az egykori illetve újjáépítendő híd, valamint a katonák között. Gellért püspök lombardiai származású szerzetes, majd Magyarország egyik első püspöke volt, aki 980. április 23-án született és 1046. szeptember 24-én halt vértanúhalált a később róla elnevezett Szent Gellért-hegyén. István király csanádi püspöknek nevezte ki 1030-ban, a Tisza-Maros-Duna közötti terület megtérítése okán. Halálát követően Csanádon temették el, 1083-ban pedig szentté avatták.
Szent Gellért azonban nemcsak a térség számára nagy jelentőségű híd névadója, valamint a csanádi katolikus templom védőszentje, hanem a műszaki katonák védőszentje is egyben.

A hídépítő katonák szakértelmüknek és sokéves tapasztalatuknak köszönhetően fennakadás nélkül, és talán legfontosabb hogy balesetmentesen hajtották végre feladatukat, szeptember 24-én védőszentjük napján, annak vigyázó tekintete előtt.
A szentesi Műszaki Ezred katonái a két nap alatt összesen több száz fő gyalogos és kerékpáros átkelését tették lehetővé a határfolyón, mintegy előfutáraként a határokon átívelő kapcsolatok szimbólumává előlépett Szent Gellért híd újjáépítésének.