Magyar Honvéd 2011. június

Állandó változás

Az első világháború lezárultát követően is több változáson esett át a magyar címer. Az önállóvá vált Magyarország 1918 novemberében felvette a köztársasági államformát, s Károlyi Mihály miniszterelnöki rendelete nyomán az úgynevezett „Kossuth-címer", azaz a korona nélküli kiscímer lett az ország hivatalos jelképe – 1849 után immár másodszor.

MEMENTÓ

Szolgálat mindhalálig

Kovács Gyula posztumusz hadnagy, Nemes Krisztián posztumusz őrnagy, Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy, Kolozsvári György posztumusz hadnagy; és most: Róth Orsolya posztumusz hadnagy, Dálnoki András posztumusz hadnagy. Egy tragikus baleset következtében két újabb név került fel a bajtársak lelkének legmélyén őrzött, a valódinál is maradandóbb kopjafára.

A hősökre emlékeztek

A tradícióknak megfelelően az idén is május utolsó vasárnapján került sor a magyar hősök emlékünnepére; ekkor emlékeztek azokra, akik a haza védelmében az életüket áldozták az államalapítás óta eltelt több mint ezer esztendő során.

HADERŐ

A jövő elkezdődött

Nem véletlenül fontos dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökének a Ludovika Zászlóalj: már tiszti iskolásként is foglalkoztatta a ludovikás szemlélet, a tisztképzés. Már akkor meggyőződésévé vált, hogy előbb-utóbb ilyen értékrend mellett kell a tisztképzést újragondolni.

Összetartozunk!

A bajtársi összetartozás szellemét erősítő száznapos ünnepség – mint ahogy arra esetleg a nevéből következtethetnénk – nem tartott száz napig, csupán egyetlen estét. A végzős hallgatók és oktatóik közös vacsorája volt ez a tisztavatás előtt éppen száz nappal.
A szásznapos ünnepség történetét kutatva egészen a 18. századig kell visszanyúlnunk: ekkortól kezdve tartottak ezer, illetve ötszáz napos ünnepséget az egykori Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia tisztképző intézményeiben, így a működését 1872-ben megkezdő Ludovika Akadémián is. Ez nem volt más, mint a hallgatók és az oktatói állomány közös vacsorája, amelyre a tisztjelöltek avatása előtt ezer, illetve ötszáz nappal került sor.

Katonaünnep

Második alkalommal foglalták el különböző történelmi korok hagyományőrzői és a Magyar Honvédség katonái a kétszáz éves Orczy-parkot, hogy a honfoglalástól kezdve napjainkig mutassák be történelmi korszakaink katonai hagyományait. A hagyományőrző katonai tábor május tizenharmadikán – pénteken – este várta az érdeklődőket, azonban az esemény fő napja, a végzős tisztjelöltek felvonulása és a csapatzászló-adományozás szombatra esett.

HISTÓRIA

A bihari nagyúr

Már-már ismerős élettörténet a 16. század második felének magyar világában Bocskai Istváné, aki 1557 januárjának első napján született Kolozsvárott, előkelő, gazdag és a Habsburgokhoz hű családban. Mivel atyját a bécsi magyar kancellária titkárává nevezte ki I. Ferdinánd király, a gyermek és ifjú Bocskai István Bécsben, illetve Prágában nevelkedett, nemesi apródként, majd testőrként szolgálva az uralkodót. Amikor pedig hazatér birtokaira, továbbra is a Habsburgok meggyőződéses híve maradt.

SEREGSZEMLE

Országvédelem

Csapat-összekovácsolás, az ország védelmével kapcsolatos feladatok gyakorlása és a harctéri segítségnyújtás elveinek, szervezeti elemeinek több nemzet részvételével való bemutatása: az elmúlt hetekben „egymásnak adták a kilincset" a különböző katonai szervezetek a Veszprém melletti gyakorlótéren.
Az egyik főszereplő az MH 25. Klapka György Lövészdandár volt, amelynek katonái – több váltásban – már március közepétől a gyakorlótéren tartózkodtak.

Májusban történt

Százhúsz katona tette le az esküt május elején, a Magyar Honvédség Központi Kiképzőbázisán, Szentendrén. Mióta áttértünk az önkéntes haderőre, másodszor történt meg, hogy a szerződéses legénységi állomány nyilvánosan tett esküt arra, hogy a Magyar Köztársaság hűséges katonája lesz. Az eskütételen, a hozzátartozókon, a katonai szervezetek képviselőin és a szentendrei kistérség polgármesterein kívül jelen volt és beszédet mondott Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Orosz Zoltán altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is.

HADITECHNIKA

A szigony hegye

A pakisztáni fővárostól alig 48 kilométerre lévő Abbotabad magas falakkal körülvett villájára egy kicsiny, de annál jobban kiképzett és felkészült csapat csapott le. Bár pontos számot hivatalosan még mindig nem közöltek a rajtaütésben részt vevőkről, de sajtóértesülések szerint 80 fő vett részt a bevetésen. A szakértők véleménye szerint ez az egység egy körülbelül 20-24 fős, a házat elfoglaló és a bent tartózkodókat semlegesítő csapatból, illetve az őket biztosító, a helyszín környékét felügyelő erőkből állt.

Geronimo halott

Csaknem egy kerek évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nemzetközi terrorizmus ikonja, arca, Oszama bin Laden megszűnjön fenyegetésnek lenni. A negyvenperces, sikeres akciót ugyanakkor komoly – és jóval kevésbé látványos – háttérmunka előzte meg.

KGP-9

Ezerkilencszáznyolcvanhat végére érlelődött meg az a gondolat, hogy a rendszeresített oldalfegyverben, a PA–63 pisztolyban használt Makarov-töltény nem elég hatásos a modern harcban – idézi fel azokat az éveket Földi Ferenc mérnök ezredes. Akkoriban Varsói Szerződés tagállamain kívül a 9×19 mm-es Parabellum pisztolytöltényt használták, ezért a Magyar Néphadsereg néhány vezetője – többek között dr. Ungváry Gyula, ma már nyugalmazott mérnök altábornagy – felkérte a FÉG-et, hogy gondolkozzon el egy ilyen töltényt használó géppisztolyon.

HÁTORSZÁG

Munka és becsület

Május 21., a magyar honvédelem napja alkalmából a Stefánia-palotában rendezték meg – tizennyolcadikán, szerdán délelőtt – a Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségét, amelyen többek között Az év katonája honvédelmi miniszteri kitüntető cím átadására is sor került.

Kiskunhalas

A csipke és a katonák – hajdan szinte mindenkinek ez jutott először eszébe Kiskunhalas nevének hallatán. A város első honvédlaktanyáját 1932. szeptemberében adták át – az utolsót tíz évvel ezelőtt, 2001. június 30-án zárták be. A kiskunhalasi volt a magyar Honvédség utolsó tüzéralakulata.

Huszadszor Kaposváron

Koncertek, térzene, felvonulás, „gyep-show" és mazsorettek – május közepén ismét a katonazenéé volt a főszerep „Somogy-ország fővárosában", ahol a különböző helyszíneken több ezren vettek részt az immár nemzetközivé vált rendezvényen.
Az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred huszadik alkalommal volt a házigazdája a regionális katonazenekari fesztiválnak, s a jubileum alkalmából a várossal karöltve úgy döntöttek, hogy első alkalommal külföldi civil zenekarok, és mazsorett-csoportok meghívásával, három napon keresztül szórakoztatják a tisztelt publikumot.

A fantázia segít

Jövőre ünnepli hetvenedik születésnapját, de ez sem arcán, sem munkatempóján nem látszik. A Balaton-felvidéki Salföldön élő, Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, történész, író és hagyományőrző összesen tizenöt kötetben szeretné megrajzolni a magyar hadtörténelem különböző hadiviseleteit. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak, valamint a CSER Kiadónak köszönhetően három kötet (A szabadságharc katonái, Magyar hadizászlók, Mária Terézia magyar katonái) már meg is jelent a könyvesboltok polcain, de Somogyi Győző álmaiban (és munkaasztalán) már egészen más történelmi korokban jár…

Feltáratlan múlt

Az amerikai polgárháborúban (1861–1865) Észak és Dél oldalán egyaránt sok emigráns harcolt, így természetesen magyarok is, akik közül nem egy szép karriert futott be fogadott hazája hadseregében. Szerepvállalásukról mégis keveset tudunk, elsősorban azért, mert a téma tudományos mélységű feldolgozása a mai napig várat magára.

Az árva herceg emlékezete

Reprezentatív kiállítással emlékezett a Rákóczi-szabadságharc, illetve a szatmári béke 300. évfordulójára a szolnoki Damjanich János Múzeum. Két éven át készültek a méltó jubileumi  megemlékezésére, és fáradozásuk nem volt hiábavaló: ebből az időszakból Magyarországon ilyen gazdag tárlat jelenleg csak itt látható. A „…hazánknak szabadsága helyre állíttassék" című kiállítás anyagának meghatározó többsége Máday Norbert tulajdona.

Vissza a csúcsra

Kétségtelen tény, hogy a magyar vízilabda hosszú évek óta a legjobb a világon. A válogatott Sydneyben (2000), Athénban (2004), majd Pekingben (2008) zsinórban háromszor nyert olimpiai bajnoki címet, Londonban pedig ismét csak a legfényesebb érem elhódítása a cél.  A Honvéd vízilabdásai pedig mind a három bajnoki címből oroszlánrészt vállaltak, és reméljük nem lesz ez másként a szigetországban sem…  

TRADÍCIÓ

Vállalom!

A Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopterbázis törzsfőnöke tavaly decemberig úgy volt vele, mint bárki más a hadseregben; tudta, hogy a honvédtisztek és a -tiszthelyettesek karrierjében nem szerepel a koronaőrségnél teljesíthető szolgálat.  A törzsfőnök – Kun Szabó István ezredes – pályafutása azonban rácáfolni látszik erre, ugyanis immár a Honvéd Koronaőrség kijelölt parancsnokaként idézett képzeletbeli naplójából…

Hadikrónika

1903. június 11. Hadseregének oroszbarát tisztjei Belgrádban meggyilkolták I. (Obrenovics) Sándor szerb uralkodót és hitvesét; az új király a határozottan oroszbarát politikát folytató I. (Karagyorgyevics) Péter lett. A századfordulón Szerbia és az Osztrák–Magyar Monarchia viszonya fokozatosan elhidegült, sőt 1908-ban – Bosznia annexiója után – kis híján fegyveres konfliktusba bonyolódtak egymással. Oroszország akkor nem volt abban a helyzetben, hogy támogatást nyújtson Belgrádnak, így az „annexiós krízis" békés véget ért.