Március 15-i ünnepségsorozat Szentendrén

A szabadságharc fővezérétől vett jelmondat azért vált ismét aktuálissá, mert a honvédelmi miniszter március 30-i hatállyal engedélyezte, hogy a szentendrei laktanya visszavehesse az 1930-ban egyszer már viselt nevet.

A megbízott parancsnok kiemelte: 1848 olyan örökséget hagyott ránk, amelyet oltalmazni, ápolni minden időben becsületbeli kötelezettségünk. 1848-ban új Magyarország született, ahol a nemesség, polgárság, parasztság és a honvédek közös összefogással lefektették a polgári Magyarország alapjait.

„Az országgyűlésben április 11-én meghozott törvények egy csapásra Európa legkorszerűbb polgári demokráciáját teremtették meg. Amikor az újra megerősödő elnyomó hatalom meg akarta vonni az országtól ezeket a jogokat, a nemzet fegyvert fogott megvédésükre. Ekkor már egyetlen honvéd szuronyán több múlt, mint a leghevesebb politikai szónoklaton" – fogalmazott ünnepi beszédében Mikusi ezredes.

Az ünnepség elismerések átadásával folytatódott: Lőrincz Gábor, az MH Altiszti Akadémia parancsnokhelyettese itt kapta meg az ezredesi előléptetéséről szóló parancsot, amelyet édesapja, a Magyar Honvédség egykori parancsnoka, Lőrincz Kálmán nyugállományú vezérezredes jelenlétében vehetett át. 

Az altiszti akadémia katonái másnap a szomszédos Pomázon rendezett városi ünnepségeken is részt vettek. A városháza előtt megtartott megemlékezésen a szónok, Mikusi ezredes idézte fel a márciusi eseményeket, majd beszélt a katonai alakulat hagyományteremtő kezdeményezéseiről és a lehetséges együttműködések formáiról. Az ünnepséget a helyőrségi zenekar előadása zárta.

A katonazenészek ezt követően a szentendrei ünnepségen is felléptek. A Fő téren megtartott megemlékezést követően pedig megkoszorúzták Petzelt József alezredes, a szabadságharc kiemelkedő tudós katonája, az első Magyar Hadi Főtanoda megszervezője szentendrei sírját.