Nácik, anime, feltámadt lovagok

Az Amerikában decemberben, épp karácsony napján bemutatott film igen vegyes fogadtatásban részesült a tengerentúlon. Egyesek szerint a történet túl hollywoodi és nagyon hatásvadász, mások pedig épp a feszültséget hiányolják belőle. Ám leginkább a német sajtóban keltett óriási visszhangot.

A Tom Cruise és a United Artists közös vállalkozásában készült mozi az Adolf Hitler elleni 1944-es merényletről szól, amelynek kiötlője és kidolgozója Claus von Stauffenberg ezredes (Tom Cruise). Stauffenberg és cinkosai egy bombával próbálják felrobbantani a náci diktátort. Társaival a Valkűr fedőnevű hadművelet megváltoztatásával bonyolult tervet dolgoznak ki a hatalomátvételre. Egy váratlan fordulat azonban felborítja az aprólékosan kidolgozott akciót. A résztvevőknek rögtönözniük kell, Stauffenberg hirtelen főszereplővé válik, s a puccs élére kell állnia. A döntő éjszakán örökre elbúcsúzik a családjától: biztosan neki kell megölnie Hitlert.

A Valkűr (Valkyrie) már a forgatás közben több akadályba ütközött: Németországban először nem engedélyezték, hogy a Benderblocknál forgassanak, tekintettel a gyászolókra. „E hely elveszíti méltóságát, ha egy filmben szerepel"- nyilatkozta a német Honvédelmi Minisztérium szóvivője. “Szeretnénk, ha egy hiteles film készülne Stauffenberg ezredes tettéről, ám addig nem engedélyezünk semmit, míg a főszerepet a Szcientológia szekta egyik tagja alakítja"- tette hozzá. Németországban ugyanis a Szcientológia Egyházat évek óta megfigyelés alatt tartják, mivel a gyanú szerint egy vallásnak álcázott üzleti vállalkozásról van szó. Az ezredes fia is tiltakozott a főszereplő, Tom Cruise személye ellen. Ám végezetül a kormány mégis belement a forgatásba, melyet egyébként katonai tanácsadók is segítettek.

A Valkűr, melynek büdzséje összesen 60 millió dollár volt, február 19-én kerül a magyar mozikba.

Inglorious Bastards

Quentin Tarantino igen jó szereplőgárdával és sztorival érkezik a mozikba, remélhetőleg még idén. Az Inglourious Basterds címet viselő háborús film a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ahol a film egyik főszereplője, Shosanna Dreyfus (Mélanie Laurent) szemtanúja lesz saját családja kivégzésének, melyet az egyik legkönyörtelenebb náci tiszt, Hans Landa – ismertebb nevén a zsidóvadász – (Christoph Waltz) követ el. Shosanna Párizsba menekül, ahol új személyazonosságot vesz fel, majd megnyitja saját moziját. Mindeközben Aldo Raine (Brad Pitt) őrmester zsidó katonákból álló csapatot szervez, hogy végezzenek a Harmadik Birodalom vezetőivel. Hozzájuk csatlakozik Bridget Von Hammersmark (Diane Kruger) beépített ügynök is. Shosanna kegyetlen bosszút tervel Hans Landa ellen, és talán a megtorlásban segít neki a nyolcfős zsidó csapat is… A film címe nem véletlenül hasonlít az 1978-as Enzo Castellari – film címére (Inglorious Bastards), ám mégis más. Quentin Tarantino, bár az eredeti filmet dolgozza fel, mégis igyekszik elkerülni, hogy a nézők azt higgyék, csupán egy egyszerű remake-ről van szól (a filmben egyébként feltűnik Enzo Castellari is egy rövidke snitt erejéig). Bár az Inglourious Basterds csupán augusztus 21- től szerepel az amerikai mozik műsorán, ám már a májusi Cannes- i filmfesztiválon is bemutatják. Hazánkban talán karácsonykor vetítik a mozik.

Green Zone

A forgatás 2008 januárjában kezdődött Spanyolországban és Marokkóban, ám Greengrass már 2007-ben – mikor végzett a Bourne – Ultimátum munkálataival – nekilátott a regény adaptálásához. Producereivel, Katre Solomonnal és Michael Bronnerrel már régi kapcsolatban állnak, hiszen például Bronner a rendező munkatása volt a 2006 – os United 93 című filmben is. Eredetileg Tom Stoppardot szerették volna felkérni a forgatókönyv megírására, ám mivel Stoppard igen elfoglalt volt, Brian Helgelandre esett a választás. Greengrass a válogatások első perceitől kezdve biztos volt benne, hogy Matt Damon lesz a legideálisabb a főszerepre. A történet két CIA ügynökről szól, akik tömegpusztító fegyvereket keresnek Irakban az amerikai kormány számára. A filmben górcső alá kerülnek azok az aktuálpolitikai problémák, amelyekkel Szaddam Huszein bukása után a bagdadi (elsősorban pedig a Zöld Zónában, azaz az államfő palotája körüli övezetben) adminisztrációt öröklő koalíciós erőknek meg kellett bírkózniuk.

Matt Damon és Greg Kinnear játsszák az ügynököket, míg a 2007-es év egyik Golden Globe-díj jelöltje (Hideg nyomon – legjobb női mellékszereplő), Amy Ryan a New York Times külpolitikai rovatvezetőjét alakítja, akit azzal bíz meg a lap, hogy próbáljon meg személyesen meggyőződni arról, hogy léteznek-e egyáltalán ezek a tömegpusztító fegyverek vagy sem.

No True Glory: Battle for Fallujah

A szintén az iraki háborúról szóló filmről még nem szivárgott ki túl sok információ (főleg a bemutató időpontját illetően), annyi viszont biztos, hogy a No True Glory: Battle for Fallujah főszereplője Harrison Ford lesz.

Bing West, a Slate magazin riporterének azonos című regénye 2005-ben jelent meg, majd Michael Shamberg és Stacey Sher producerek szinte azonnal megvették a filmes jogokat. West fiatalon a haditengerészetnél szolgált, majd kinevezték az amerikai védelmi miniszter helyettesévé, 2005-ben pedig pedig haditudósítóként dolgozott a térségben. Az igaz történet alapján készülő film az iraki, fallúdzsai lázadókról szól, mindezt az amerikai tengerészek, katonai vezetők és politikusok szemszögéből elmesélve. Harrison Ford James Mattist, az I. tengerészgyalogos expedíciós haderő parancsnokát alakítja, aki 2004 márciusában ostrom alá vette Fallúdzsát, miután négy Irakban dolgozó amerikai alvállalkozót meglincseltek a helyiek, majd megcsonkított, elégetett holttestüket a város utcáján hagyták. Az ostromot április közepén leállították, és csak George W. Bush elnök újraválasztása után, novemberben indult meg újra a támadás a leginkább szunnita lakosú Fallúdzsa ellen.
Lone Survivor

A Lone Survivor film egy szintén bestselleren (és igaz történeten) alapuló történet. A regény Marcus Luttrell túlélő tollából szárzazik, eredeti címe: Lone Survivor: The Eyewitness Account of Operation Redwing and the Lost Heroes of SEAL Team 10. Peter Berg (Hancock, Királyság) rendezi a filmet, melynek költségvetése nagyjából 2 millió dollár. A regényben Marcus Luttrell maga meséli el saját történetét. A haditengerész egy kis csapatot vezetett Észak- Afganisztánban. Küldetésük célja az volt, hogy elfogják vagy megöljék az egyik al- Quaida vezetőt, Ahmad Shah-ot. Menet közben összetalálkoztak két férfival és egy kamasszal, és vita támadt köztük, vajon elengedjék-e őket (és akkor fennál a veszély, hogy elárulják tartózkodási helyüket a táliboknak) vagy sem. Luttrell elhatározta, hogy szabadon engedi a három afgánt, ám egy órával később tálibok támadtak rájuk. A támadást egyedül Luttrell élte túl, mert egy afgán törzs elbújtatta őt. Luttrell, miután felgyógyult sérüléseiből, 2006-ban megírta a könyvet. Az írónak egyetlen kikötése a filmmel kapcsolatban az volt, a rendező hangúlyozza ki a bajtársiasságot.

Defiance

Lida városban élt a zsidó Tuvia Bielski, aki megszervezte az ellenállást. Zsidókat mentettek meg a nácik karmai közül: kiszöktették őket a gettóból és elrejtették őket az erdőben, ahol biztonságban voltak. Tuviának és testvéreinek köszönhetően körül-belül 1200 zsidó menekült meg a nácik elől. Sokan közülük Tuvia csapatához szegődtek, és harcoltak a nácik ellen. A Definace megfilmesítése vitát váltott ki Lengyelországban arról, hogy Bielski együttműködött a szovjetekkel, annak ellenére, hogy azok a Szovjetunió területén és később Lengyelország felszabadítása során üldözték és kiirtották a lengyel nemzetiségű lakosságot, miközben 1944-ben a németeket visszaverték Európa nyugati felére. Bielski katona volt, kitüntetéssel szerelt le a hadseregből. Ahogyan a nácik megindultak Moszkva felé 1941-ben, és a leigázott Lengyelországban, valamint a Balti államokban gettókba kényszerítették a zsidókat, Bielski az ellenállás mellett döntött. Ahogyan testvérei is. Mind a hárman megtagadták, hogy beköltözzenek a Novogrudeki zsidó gettóba, ám menekülni kényszerültek. A közel 4000 zsidót a nácik arra kényszerítették, hogy ássanak maguknak negyven gödröt, majd megparancsolták nekik, hogy vegyék le a ruhájukat és álljanak arccal a gödrök felé. Mindannyiukat agyonlőtték. A testeket a gödrökbe dobálták, majd felgyújtották. Tuvia szüleit is ekkor végezték ki. A férfi elhatározta, nem csak saját családjának életben maradt tagjait menekíti ki, hanem annyi zsidót, amennyit csak képes.

A film decembertől fut az Egyesült Államokban, remélhetőleg hozzánk is hamarosan megérkezik.

A Miracle at St. Anna című film az amerikai hadsereg 92., csak feketékből álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán faluban estek csapdába, ám a nácik mellett rasszista parancsnokaikkal is meg kellett küzdeniük.

A James McBride igaz történetén alapuló regényéből készülő film a Sant’Anna di Stazzema helyszínén végrehajtott mészárlást beszéli el; 1944. augusztus 12-én az SS helyi alakulatai 560 helyit és menekültet – nőket, gyerekeket és időseket- végeztek ki, majd testüket elégették. A forgatókönyvet az író, McBride készítette, a filmben John Turturro (Transformers, Ne szórakozz Zohannel) s James Gandolfini (8 milliméter, Az ember, aki ott se volt, A mexikói, Maffiózók) is feltűnnek. A főszerepet Laz Alonso játssza, akit többek között James Cameron Avatar című filmjében láthatjuk majd 2009 decemberében.
A Spike Lee rendezésében készült mozit kezdettől vegyes fogadtatás övezte, hiszen komoly felháborodást váltott ki a rendező azon nyilatkozata, miszerint véleménye szerint a hadseregben különösen rosszul és megalázóan bántak az afroamerikai katonákkal. A filmet december közepétől vetítik Amerikában, a hazai bemutató előreláthatólag 2009 közepére datálható.

First Squad

Végezetül ajánlunk egy filmet az anime szerelmeseinek. A japán-orosz-kanadai kooperációban készülő First Squad című animéban a modern történelem és a fantasy világa keveredik.