Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Nincs kompromisszum a szélsőségesekkel

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2007. november 17. 10:12

A honvédelmi miniszter szerint meg kell mutatni a jövő generációjának, mire volt képes a szélsőséges eszme, hiszen a fasizmus, a rasszizmus, a társadalmi elnyomás ma is létezik. Szekeres Imre erről a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Nemzeti Tanácsának ülésén beszélt pénteken Budapesten.

Szekeres Imre szerint a fasizmus egyszerűen fogalmaz, egyszerű megoldásokat kíván, a hamis kiválasztottság érzését nyújtja a követőiknek. Kiadja a jelszót: “ezeket kitaszítani, mert nélkülük jobb lesz".
A miniszter közölte, nem hiszi, hogy a nyáron megjelent Magyar Gárda és egyéb szélsőjobboldali szervezetek tagságukat öntudatos, határozott emberekből toborozzák. Látványos, egyszerű megoldásokat keresnek, holott ezek félmegoldások. Arra kérte a MEASZ tagjait, hogy mutassák meg a mai fiataloknak, a jövő generációjának, hogy mire volt képes a szélsőséges eszme. Mint mondta, példát kell mutatni a fiataloknak, mert a jövő generációja a tettekre, nem az elismerésekre, kitüntetésekre kíváncsi, “és ha tőlünk nem kapja meg, hajlandó lesz máshol megkeresni".

A miniszter kijelentette: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elhatárolódik minden szélsőségtől, nem tűri a sorai között azokat, akik akárcsak egyetlenegyszer is aktívan cselekednek valamelyik szélsőséges szervezetben.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke közölte: megnyugvással fogadja, hogy megtörtént az elhatárolódás, a határozott fellépés a kormánytól a szélsőségek ellen. “Megelégedéssel fogadtuk, hogy a tavalyi, és a mostani őszi események kapcsán kiállt a kormány a szélsőségek ellen" – fogalmazott. Mint mondta, fontos a MEASZ tagságának fitatalítása. Példaként említette, hogy a szövetség által indított Demokrácia Akadémián 24 hallgató kezdte meg tanulmányait a MEASZ központjában. Kiemelte, hogy a fiatalok nem kapnak kellő oktatást az antifasiszta ellenállás történetéről, ez ügyben nem történt komoly előrelépés az Oktatási Minisztérium részéről a rendszerváltás után.

Hanti Vilmos szólt arról is, hogy a közelmúltban ismét leverték Ságvári Endre emléktábláját, amelyet közadakozásból újítottak fel. Mint mondta, már két ilyen emléktábla maradvány van az irodájában, tehát ki kell találni, hogyan tudják úgy megőrizni Ságvári Endre emlékét úgy, hogy nem szolgálják ki a vandalizmust. Közölte: az is megoldás lehet, hogy Budapest centrális helyén kell létrehozni egy Ságvárit idéző emlékművet, amely a fiatalok nyelvén jelent emlékezést. Jó példa erre Bajcsy-Zsilinszky új emlékműve.

Kiemelte: felmerült az az ötlet is, hogy az antifasiszták emlékét bemutató állandó múzeumot hozzanak létre. Vitányi Iván, a nemzeti tanács elnöke előadásában kiemelte: az egész magyar közélet legnagyobb baja az, hogy nem a józan megfontolás, nem a valós tények számbavétele uralkodik, hanem a szándékok, a hatalmi akaratok, a sértődések, a vádaskodások, a gáncsok és belső küzdelmek vannak előtérben. Ez jellemzi nagyrészt az egész magyar közéletet – mondta. Véleménye szerint az ígérgetések és a vádaskodások kettőssége szabja meg a politikát, de ez úttévesztés. Ugyancsak problémának nevezte, hogy a magyar társadalom saját rossz hagyományainak engedve belement ebbe a rendszerbe és a csodavárás hatja át.