Összefogott a Nemzeti Közszolgálati és az Óbudai Egyetem

E tanácskozás nemzetközi és hazai előzménye: az ezredforduló után egymást érték a közhálózatok elleni terrortámadások, továbbá természeti katasztrófák sújtották életünket, ennek nyomán pedig még inkább nőtt és tudatosult kiszolgáltatottságunk; kiemelt jelentőségűvé vált tehát a kritikus infrastruktúrák – például a közlekedés, a víz- és energiaellátás, az információáramlás, a közigazgatás − védelmének kutatása és fejlesztése.

Mindezek érdekében a társadalom és gazdaság egészére kiterjedő Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelent Társadalmi Megújulás Programjában (TÁMOP) a kritikus infrastruktúrák védelmi kutatásaira pályázatot írtak ki.

A profilba vágó téma, a nem elszigetelt feladatkör és a sikeres részvétel arra ösztönözte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) és az Óbudai Egyetemet (ÓE), hogy összefogjanak és közös, a közép-magyarországi régióra vonatkozó kutatási projekteket dolgozzanak ki. Kezdeményezésüket siker koronázta – egymilliárd forintot nyertek a pályázaton.

A megvalósításra konzorciumi együttműködést hoztak létre, ennek keretében intézményi kooperáció révén saját tudományos kutatásokkal, elérhető nemzetközi és hazai tudás összegyűjtésével s adaptációjával, új tudással és technológiákkal kívánják előmozdítani a hazai infrastruktúra-védelem megvalósulását.

A projekt négy kiemelt kutatási területre irányul: nagy megbízhatóságú, hibatűrő, „öngyógyító" infrastrukturális alrendszerekre, az adatok integrált kezelésére, a biztonságos kommunikációra, valamint a biztonsági szint fenntartható növelésére. E pályázat fontos állomás hazánk védelmi képességének fejlesztése terén.

Mindennek szükségességét és jelentőségét hangsúlyozta köszöntőjében prof. dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki rámutatott arra is, hogy a kutatómunka révén a módszertan fejlesztésére is lehetőség nyílik. Ugyanakkor a lakossági és a szervezeti, intézményi önvédelem ráirányítja a figyelmet arra, hogy nem csupán természettudományi, hanem társadalomtudományi, humánpolitikai szempontból is föl kell készülnünk a kritikus infrastruktúrák védelmére. Azaz: a szóban forgó tanácskozás, illetve egyetemi együttműködés példát mutat a társadalom egészének az összefogás fontosságára, hiszen a kritikus infrastrukturális hálózatok védelme államvezetési kérdéssé vált, amely csakis komplex módon kezelhető.

A kritikus infrastruktúra védelmének össztársadalmi, sőt összeurópai kérdésével összefüggésben prof. dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese rámutatott: a társadalom és a gazdaság alapvető működését biztosító közszolgáltatások védelméhez az ÓE is rendelkezik a szükséges műszaki, technikai oktatási feltételekkel, és – az NKE-hez hasonlóan – saját doktori iskolával erősíti a kutatást-fejlesztést.

Szentkirályi-Szász Krisztina, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára megnyitójában a kormányzat messzemenő támogatásáról biztosította a nagyszabású projektben részt vevőket.

Egyszersmind megfogalmazta a kormányzat elvárását: úgy dolgozzanak az egyetemek „a haza üdvére, a köz javára", hogy az infrastruktúravédelemre vonatkozó kutatások legyenek pragmatikusak, aknázzák ki a hallgatókban – mint „kritikus tömegű" fiatalokban – rejlő lehetőségeket, szülessenek valós, kézzelfogható eredmények, javaslatok, kiváltképp ami a KIM-et, a Belügyminisztériumot s a Honvédelmi Minisztériumot illeti.

Ezt követően részletesen ismertették a projektet, a kutatási területeket. A tervezet jelentőségét mutatja a fentieken kívül az is, hogy 112 már dolgozó és 28 leendő oktató, kutató, 30 hazai és 33 külföldi szakértő vesz részt benne, akik a munka során – többek között – 132 cikk megírását, 11 könyv elkészítését, négy szabadalom benyújtását tervezik.

A tanácskozás kapcsán a honvedelem.hu kérdéseivel megkereste prof. dr. Padányi József mérnök dandártábornokot, az NKE rektorhelyettesét, aki kifejtette: roppant fontosnak tartja ezt a projektet, a kutatás-fejlesztés feladatainak kitűzését. A dandártábornok úgy véli: katonai szemszögből nézve az is a védelemhez, a biztonsághoz tartozik, hogy a katona teste-lelke rendben van, emberi, ellátási körülményei javulnak, békében és misszióban egyaránt; azaz javítanunk kell biztonságát, hogy ezáltal ő is biztonságba helyezzen mindannyiunkat.
Padányi József szerint nincs más utunk, hiszen erre kényszerítenek minket a körülményeink; egyébiránt pedig mindenben a hatékonyabbra, ésszerűbbre, gyorsabbra, olcsóbbra törekszünk, tehát e téren sem lehet másként. Ugyanakkor vége van annak a világnak, hogy csak tervezünk, beszélünk: csakis olyan konkrétumokat kell letenni az asztalra, amelyek nyomban beforgathatók, hasznosíthatók a gyakorlatban, a mindennapokban.