Párbeszéd a NATO új stratégiájáról

Székesfehérváron, a helyőrségi művelődési otthonban Bali József nyugállományú vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium volt védelempolitikai szakállamtitkára tartott előadást és mondta el gondolatait az új elképzelésekkel kapcsolatban.

Előadása első részében a múlttal, az 1990-es évek elejétől érvényben lévő NATO stratégiákkal foglalkozott. Mint felelevenítette, 1991-ben Rómában fogadták el azt a NATO koncepciót,

Ebben az áttörést 2001. szeptember 11-e hozta, megváltoztatva a gondolkodásmódot a szövetségi rendszeren belül. Az esemény hatására a terrorizmus elleni fellépés a NATO fő feladatává vált, és a stratégiában ekkor a szövetségi területen kívüli fellépést is felvetődött. Ez a feladat egy új képesség kialakítását, a stratégiai légi szállítás megteremtését is megkövetelte – folytatta Bali vezérőrnagy.

2009-ben, a jubileumi 60. csúcstalálkozón fogalmazódott meg az új stratégia kidolgozásának az igénye – emelte ki az előadó. Az elmúlt év áprilisában egy szakértőből álló csoportot állítottak fel, akik megkezdték a stratégia kidolgozását úgy, hogy együttműködtek a szövetséges nemzetekkel és konferenciákon vitatták meg az egyes országok stratégiával kapcsolatos elképzeléseit. 2010 szeptemberére készült el az az ötvenhét oldalas dokumentum, melynek alcímében („Garantált

A dokumentum első részében a legfontosabb szövetségi feladatok kerültek megfogalmazásra. A stratégia második fejezetében a jogalkotók a feladatok kibontását végezték el. Ennek megfelelően a biztonsági környezettel kapcsolatban kimondták: a szövetség elleni hagyományos támadás valószínűsége csekély, de azt a lehetőséget sem szabad félretenni. Napjaink legfontosabb kockázatainak a „nem hagyományos jellegű támadásokat" jelölték meg: ezek a ballisztikus rakétával kivitelezett támadások, a nemzetközi terrorista-akciók, valamint a számítógépes rendszerek elleni támadások lehetnek.

A stratégia, a kockázati tényezők mellett egy új partnerségi korszakról beszél, ezért a dokumentumban a széleskörű összefogás megteremtését szorgalmazzák. Ezen belül meghatározó lehet a NATO és Oroszország partnerségi kapcsolata, de ide sorolható Kína és India jövőbeni viszonya is a szövetséghez. A helyzet rendezése Oroszországgal elvezethet ahhoz a megállapodáshoz, ami a még meglévő és nyugat ellen irányuló rakétarendszerek leszereléséhez vezethet.
A magyar érdekek a déli országok szövetségbe való bekerülését helyezik előtérbe, mert ezzel a NATO-ban „belső szövetségi" országává válhatnánk.

A tábornok kijelentette: az elfogadásra és aláírásra kerülő új stratégia jelenleg is átszövegezés alatt áll, hiszen viták vannak még apró, de az egyes nemzetek számára lényeges kérdésekben. Jelenleg a legtöbb ellentét a szervezeti reform miatt alakult ki. A NATO vezetése drasztikus, négyezer

Bali tábornok előadása utolsó részében felidézte: 2010. október 14-én a külügy- és védelmi miniszterek együttes ülést tartottak, ahol megvitatták az új NATO stratégia legfontosabb elemeit. Az alapvető megállapítás az volt, hogy a dokumentumban viszonylag kevés olyan elem van, ami vitatott és a hátralévő időszakban javításra szorulna. Nagyon lényeges, hogy a kollektív védelem ötös cikkelyénél bekerül-e a számítógépes támadás fogalma és az ezzel szembeni védekezés, valamint az állandó képesség kialakítása, ami megteremtheti azt a feltételt, hogy meghatározott erők a terrorista-támadások felszámolására azonnal bevethetők legyenek.

A tábornok végezetül kifejtette: a csúcson a stratégiát aláíró országok között nagyon sok kérdésben még egyeztetés várható, ezért az utolsó pillanatig tárgyalni fognak a kiadásra kerülő dokumentumról. Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára már előzetesen bejelentette: Afganisztán kérdésében az elképzelés az, hogy az ottani rendfenntartói szerepet a NATO csapatok 2014-ig folyamatosan átadják a helyi katonai és belügyi erőknek.