Pontonhíd a Dunán, a Tiszán és a Száván

Pontonhidat jelenleg a Magyar Honvédség egyetlen alakulata, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóalj képes csak építeni, hiszen a Szentesen található katonai szervezetnek vannak meg az építéshez szükséges felszerelései és kiképzett katonái.

A szentesi katonák az elmúlt években már többször is építettek hidat a zászlóalj tiszai vízi gyakorlóterén, de az ő nevükhöz fűződik 2003-ban, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, a Dunán épített Európa-híd is, amelyen akkor naponta több tízezer gyalogos kelhetett át Pestről Budára, vagy fordítva.

A szentesi műszaki zászlóalj parancsnoka a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta azt is, hogy egy pontonhíd megépítését a különféle katonai szabályzatok egyértelműen rögzítik. Így nagyon fontos még az építés megkezdése előtt a folyó és a leendő híd környékének részletes felderítése, szemrevételezése. Ezt az eszközök előkészítése követi.

A köznyelv által csak pontonhídnak nevezett eszköz hivatalos neve PMP szalaghíd, amelynek úgynevezett készletei vannak. A szentesi műszaki zászlóalj összesen három ilyen készlettel rendelkezik. Egy készlet harminckét darab folyami hídkompból, négy darab parti hídkompból és két darab nyompályás elemből áll. Ez utóbbira akkor van szükség, ha a híd fel-, és lejárója sárosabb, ingoványosabb területen található, így szükséges azokat a nyompályával biztonságosabbá tenni. A hídkompok szállításához Kraz 225-ös típusú járműveket rendszeresítettek.

Egy készlethez tartozik még tizenkét darab BMK típusú tolóhajó, amelyek szállítását Zil típusú gépjárművekhez rögzített eszközökkel végzik – árulta el Nyers József mérnök ezredes, akitől megtudtuk azt is, hogy egy készletből összesen 227 méter hosszú hidat lehet építeni.

Ugyancsak még a híd építésének megkezdése előtt a folyó partján ki kell jelölni egy úgynevezett építő udvart, ahol a pontonelemek vízre tétele történik. Ennek közelében szükséges az is, hogy a vízpart jól megközelíthető legyen, hiszen a katonák a part mellett állítják össze a hidat. Nyers ezredes szerint, lehetőség van az egész híd megépítésére és egyben történő befordítására, de a szentesi katonák a gyakorlatban a legtöbbször a két parton két „félhidat" építenek meg, majd azokat befordítva a folyó közepén zárják az építmény.

Az építés egyébként nem vesz igénybe sok időt. A vízre tétel után zárni kell magát, a négy elemből álló hídkompot, majd következik az kompok egymáshoz illesztése. Természetesen ehhez a munkához jól felkészített katonákra van szükség. E feladatot a szentesi katonák rendszeresen gyakorolják a tiszai vízi gyakorlótéren, illetve a Damjanich Laktanyában kialakított „száraz" kiképzőpályán is, ahol drótköteleken rögzített és lengő pontonelemek segítségével – a vízen történő munkát megközelítő érzésével – készülhetnek a műszakiak egy valós hídépítésre.

Egy hídkomp kezelő személyzete három katonából áll. Egyikük a Kraz tehergépjármű vezetője, a többiek pedig az

Nyers József ezredestől megtudtuk azt is, hogy az elemek összekapcsolása és a híd zárása után szükséges az építmény horgonyokkal történő rögzítése, akárcsak az, hogy a hídnak „ívet adjanak". Erre leginkább a nagyobb folyókon – például a Dunán van – szükség, hogy a sebesen folyó víz kisebb erővel hasson a kész pontonhídra.

A már kész hídon állandó szolgálat is tevékenykedik. Az úgynevezett kommendáns szolgálat arra ügyel, hogy a híd stabilan álljon, a horgonykötelek feszesek legyenek, s hogy biztonságosan lehessen a hídon közlekedni. A parton eközben egy másik személyzet is készenlétben áll, hogy bármilyen probléma esetén besegíthessen a hídon tartózkodóknak.

– A hidat elsősorban katonai célokra tervezték. A szabályzat szerint a pontonhídon egyszerre csak egy irányba lehet közlekedni. És természetesen vannak egyéb szabályok is. Például egy harckocsi maximum 30 kilométer/órás sebességgel haladhat át rajta, a következő harcjármű pedig minimum harminc méteres távközzel követheti. A szabályzat szerint jó időben egy PMP szalaghíd 600-800 harckocsit képes átengedni egy óra alatt. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között pedig 250-300-at – árulta el Nyers ezredes, hozzátéve: a meghatározott feladat teljesítése után a hidat először nyitják, majd elemeire szedik, végül pedig gépjárművekre málházzák.

Fotó: Archív