Hősi halottakra emlékezve

A magyar intézményesített hadisírgondozás története az első világháborúban kezdődött. 1915-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia közös Hadügyminisztériumában szervezték meg a 9. osztályt, melynek feladatai közé tartozott a katonatemetők létesítése, elrendezése, illetve fenntartása. Emellett ők látták el a hősi halottak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is, míg az egyes helyőrség parancsnokságok a hadisírgondozás gyakorlati teendőivel foglalkoztak.

1921-ben vette kezdetét az önálló magyar hadisírgondozás, amikor a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumban létrehozták a 4. - úgynevezett nyugdíj ügyi - osztályt. Ennek feladatai közé tartozott a hadisírgondozás ügyköre. Ellenőrzés céljából létrejött a Hősi Temetők Felügyelősége. 1938-ban szervezeti változtatások miatt megalakult a Hadigondozási osztály, amelyet 1940-ben HM 22. (hadigondozási és tűzharcos) osztálynak neveztek át. 1944-ben ebből jött létre a 22/v (veszteségi) osztály, amelynek feladata a hadisírgondozással kapcsolatos ügyek ellátása volt. A korszakban a civil szervezetek is fontos társadalmi szerepet láttak el. Az 1924-ben alapított Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület, valamint az 1927-ben létrehozott Országos Kanizsai Dorottya Bizottság a Nagy Háborúban elesett katonák sírjainak helyzetére szerette volna irányítani a figyelmet.

1946-ban, a második világháború után a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztálya készített egy tervezetet, amely kimondta, hogy az állam költségén kell gondozni a magyarországi katonasírokat. Emellett azt is tartalmazta, hogy a külföldön elesett katonákat haza kell hozatni és itthon újratemetni. 1948-ban az egyes települések jegyzőinek jelentései alapján összeírták a Magyarországon található hősi temetési helyeket, mindezt azonban nem követték intézkedések. A kommunista hatalomátvétel után nem volt támogatott a magyar hősi sírok intézményesített ápolása. A rendszerváltozást követően, 1993-ban megalakult a Honvéd Hagyományőrző Iroda a Honvédelmi Minisztériumon belül. Az iroda 1997-től Hadisírgondozó Iroda néven folytatta tevékenységét. 1999-ben megszűnt, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kötelékében működő jogutódja 2000-ben jött létre. A Hadisírgondozó Iroda később osztály, majd igazgatóság lett.

A honvédelmi vezetés a hadisírgondozást nemes ügynek tekinti, ezért magasabb szintre kívánta azt emelni. 2010-ben ebből a célból jött létre a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal, amely helyett 2011-ben létrejött a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály. 2012-től 2015-ig működött a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály. 2015-től a hadisírgondozás feladataiért a létrehozott HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal felelt. 2016-ban a hadisírgondozás feladatrendszerét megosztották több szervezet között, amelyekből meghatározó jellegű tevékenységi körök visszakerültek a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, ahol jelenleg a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság foglalkozik a területtel.

Katonai emlékhelyek

Az elesett bajtársak és az elhunyt szeretteink emléke bárhol a hozzátartozók szívében élhet. Azonban vannak olyan katonai emlékhelyek, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy megemlékezhessünk a háborúban életüket vesztett hősökről. Ezekből mutatunk be néhányat.

Katonai Emlékhely Pákozd – Nemzeti Emlékhely

Az emlékparkot az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére 1951-ben felállított Obeliszk körül alakították ki. Később még tovább fejlődött, míg 2010-ben, jelenlegi formájában megnyitott.

Az emlékhely különböző elemei a magyar hadtörténelem legfontosabb eseményeit mutatják be, 1848-től napjainkig. Az Elesettek emlékhelye a parancsteljesítés közben, háborúban elesett katonáknak, a Doni Kápolna a Don-kanyarban elesetteknek, az első világháborús barakk Székesfehérvár háziezredének, a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred doberdói harcainak, a Pákozdi csata Emlékkiállítás a pákozd-sukorói csatának és az 1849/49-es forradalom és szabadságharc időszakának, a Mártírok Emlékpontja pedig az ezt követő megtorlás áldozatainak, az aradi vértanúknak állít emléket.

Az emlékhelyen Móga János császári és királyi altábornagynak, a pákozd-sukorói csata győztes hadvezérének mellszobra őrzi a magyar honvédsereg helytállásának emlékét. A Magyar Békefenntartók Emlékműve a békefenntartás során életüket vesztő magyar katonáknak állít emléket.

Budaörsi Katonai Temető és Békepark

2002. október 19-én avatták fel Magyarország legnagyobb második világháborús katonatemetőjét, amelyet a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség hozott létre a német és magyar áldozatok számára.

1992-ben kezdődtek el a német-magyar katonatemető létrehozásának előkészületi munkái. Az emlékhely Budaörs és Budakeszi között, a Budai hegység lábainál elterülő tájvédelmi körzetben található. A területet a Magyar Állam ajánlotta fel, ahol 1998-től kezdve több száz facsemetét ültettek. Itt található az adott országban elhunyt összes német háborús áldozat nevét tartalmazó emlékkönyv, melyet a Szövetség minden ország központi katonatemetőjében kihelyez.

Fiumei úti Nemzeti Sírkert, 52-es parcella

2010-ben a Honvédelmi Minisztérium katonai tiszteletadás mellett Központi Katonai Temetővé és Kegyeleti Emlékhellyé avatta a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52-es parcelláját, ahol a Magyar Honvédség halottai és hősi elesettei nyugszanak.

2012-ben a parcella bővült: a VIII. részt kijelölték az első és a második világháború kiemelkedő katonáinak temetési helyévé. A világháborúkban hősi halált halt, és azóta ismeretlen helyen, illetve jeltelen sírban nyugvó magyar katonák számára hősi temetőt alakítottak ki, 2021-ben pedig felújították a parcellát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai vezetésével.