Huszárságból jeles

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. február 6. 9:17

A magyar huszár azért volt a legjobb a világon, mert ötvözte a klasszikus lovas iskola mesterfogásait a hagyományos, keleti népek praktikusabb, nyersebb lovas tudományával. Többek között a francia, az amerikai, a svéd, a holland és az orosz nép is nekünk köszönheti huszár-kultúráját – hallottuk a három napos sümegi Huszárakadémián, amelynek néhány foglalkozására február ötödikén a honvedelem.hu is ellátogatott.

A sümegi Váristállóban az akadémia tagjai téli lovaglásra készültek, aztán tavaszi vágta lett belőle. Persze a nap nem rögtön lóháton kezdődött, hanem a pincében, gyertyafény mellett, elméleti továbbképzéssel.

Győrffy-Villám András hagyományőrző huszár, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség egyik alapító tagja előadásában hangsúlyozta: a magyar hagyományőrző huszároknak azt kell megmutatniuk a nagyvilágnak, amit a legjobban tudnak, és amit csak ők tudnak.

Ez pedig nem más, mint a magyaros huszárvirtus; a lendületes, temperamentumos, tüzes és élettel teli, de ugyanakkor mégis kifinomult lovas technika.

Az előadásból többek között kiderült, hogy a magyar lóállomány létszáma manapság valahol 70-120 ezer között mozog – a pontos számot nem lehet megmondani.

Megtudtuk továbbá azt is, hogy hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek hiába volt ötvenkét (!) huszárezrede, a megfelelő lovas kiképzés hiánya fontos szerepet játszott a szabadságharc bukásában.

Igaz, utána aztán volt olyan időszak a magyar történelemben, amikor a nyugati országok nem tudtak mit kezdeni a magyar huszársággal – emlékezzünk csak például Hadik Andrásra és Berlin megsarcolására.

A pince után a következő állomás az istálló volt, ahol a hagyományőrző huszárok lecsutakolták és felszerszámozták lovaikat. Addig a honvedelem.hu kérdésére Capári Róbert hagyományőrző őrnagy elmondta: az akadémiát szervező Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület húsz éve alakult és fő célja természetesen a magyar- és lovas hagyományok ápolása és továbbadása.

Sok idő persze nem maradt a beszélgetésre, mert a huszárok jó tíz perc múlva kivezették lovaikat az istállóból és a lovardában máris kezdődhetett a gyakorlati foglalkozás. Lépés, lassú ügetés, indulás-megállás és aztán a többi lovas-kunszt. Nem csoda, ha a sümegi vár látogatói időnként kíváncsian pislogtak le a várhegy lábánál elterülő lovardában vágtató Radetzky-huszárok utódaira…