A haditechnikai beszerzések tekintetében is rendszerben gondolkodunk, nincs fontos és kevésbé fontos terület, minden fejlesztéssel csúcstechnológiát vásárolunk - mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter január 14-én, csütörtökön az InfoRádiónak adott interjújában.
Az InfoRádió Aréna című műsorában a tárcavezető elmondta: a 2021-es esztendő rengeteg munkát ad majd a katonáknak, hiszen a Magyar Honvédség az alapfeladatai ellátásán túl aktívan részt vesz a járvány elleni védekezésben is. Mint mondta, a kiképzési és missziós feladatok mellett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtását is a tervek szerint kell folytatni, ehhez pedig a honvédség toborzási rendszerét optimálisan kell működtetni az idén is, miután az új technikai eszközökhöz megfelelő képzettségű és számú katonára van szükség.
A Magyar Honvédségen belüli járványhelyzet kapcsán kifejtette: a honvédség már az első hullám elején a lehető legszigorúbb rendszabályokat vezette be annak érdekében, hogy működőképessége a legstabilabb maradhasson, és a katonák a legnagyobb létszámban állhassanak a magyar lakosság rendelkezésére. Hozzátette: ez a működőképesség jelen pillanatban is garantált és a jövőben is az lesz. Az oltási rendszerről szólva rámutatott: a Magyar Honvédségen belül jól kiépített rendszer működik, amelynek alapját az határozza meg, hogy ki milyen területen milyen feladatot lát el. Példaként említette: a missziós katonák elsőbbséget élveznek az oltások területén, mivel olyan környezetbe utaznak, ahol teljes védettséggel kell rendelkezniük a különböző fertőzések ellen.
A 2021-es illetményekről elmondta: a tárca az idén a béren kívüli juttatásokra helyezi a hangsúlyt. A katonai életpályamodell 2015-ös kiépítésétől kezdve a tárca a katonák számára ütemezetten 50 százalékos illetményemelést valósított meg 2019-ig. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány döntésének alapján 2019 végén minden katona 500 ezer forintot kapott munkája elismeréseként, ezzel egyidőben arról is döntés született, hogy háromévente hathavi illetménynek megfelelő többletjuttatást kapnak. A béren kívüli juttatások változásaként említette, hogy a gyermeket nevelő szülők 2021-től a korábbi 30 ezer forint helyett 50 ezer forint nevelési támogatást kapnak, a katonák és honvédelmi alkalmazottak számára pedig több mint duplájára, gyermekenként 200 ezer forintra növelték a születési támogatást. Benkő Tibor kitért a lakhatási támogatás rendszerének megújítására és az ösztöndíjrendszer fejlesztésére is.
A Magyar Honvédség képzési rendszereire vonatkozó kérdésre úgy felelt: az a lehető legjobb irányba halad, a katonai diploma értéke pedig egyre nő. Mint mondta, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a hazai hadiipar fejlesztését is magában foglalja, amely húzóágazat lesz a kutatás, fejlesztés és innováció területein. „A legjobb felkészültségű szakemberekre van szükségünk, ennek megfelelően alakítjuk a képzési rendszert is” – fogalmazott Benkő Tibor, hozzátéve, hogy a katonai életpályamodell szerves része a legmagasabb szintű oktatás és képzés, kiválasztás is. „Az ott megszerzett tudás a társadalomba tér vissza, hiszen amit a honvédség kifejleszt, az a későbbiekben a társadalom számára is hasznos lesz, a polgári életben is kamatoztatni tudjuk” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a rendszer részeként a tárca hat ösztöndíjat hozott létre tehetséges fiatalok számára, s ezekben a programokban jelenleg is mintegy kétezer diák vesz részt.
A haditechnikai beszerzések 2021-es ütemezése kapcsán Benkő Tibor rámutatott: a tizenhat már Magyarországon hadrendbe állított könnyű helikopter mellé idén még négy érkezik. Miután az eddig megkötött szerződésekben foglaltak zöme a tavalyi év végéig teljesült, idén az új beszerzésekre koncentrálnak. A közelmúltban kötött szerződések haditechnikai eszközei közül a legtöbb most fog gyártósorra kerülni, azok Magyarországra érkezése 2023-25 között várhatók. A tárcavezető aláhúzta: a Magyar Honvédség e tekintetben is rendszerben gondolkodik, nincs fontos és kevésbé fontos terület, minden fejlesztéssel csúcstechnológia érkezik a haderőhöz, amely ezáltal valóban a térség meghatározó hadseregévé válhat.
Mint fogalmazott, a katonák egyéni fegyverzetének teljes cseréje folyamatos. A kézifegyvergyártás eredetileg a cseh licensz alapján az összeszerelésre vonatkozott, mára már olyan technológiával rendelkezik a Magyar Honvédség, amely lehetővé teszi bizonyos elemek itthoni gyártását. „A szerződéskötéstől függ, hogy mikor vesszük át a teljes gyártási kapacitást” – mondta a tárcavezető.
A Magyar Honvédség járvány elleni védekezésben betöltött szerepe kapcsán feltett kérdésre úgy válaszolt: nehéz az ismeretlen dologra felkészülni, de az ország az első hullámban és most is eredményesen védekezik. A lakosság azonosult a védekezés gondolatával, és azzal is, hogy a legfontosabb most a vakcina beadatása. „A Magyar Honvédség bármikor, bármilyen kihívásban alkalmazható. Jelenleg is több mint ezer katona van jelen a kórházakban, hogy az intézmények működőképességének fenntartásában segítsenek, más katonák pedig az ország minden pontján az intézményeket fertőtlenítik folyamatosan” – mondta.
Arról, hogy milyen lesz katonai vonatkozásban a kapcsolat az Amerikai Egyesült Államokkal az új adminisztráció felállása után, a honvédelmi miniszter úgy felelt: a mindenkori adminisztrációtól függetlenül a lehető legpozitívabb a Magyar Honvédség és az Amerikai Egyesült Államok hadseregének a kapcsolata, amelyet a jövőben mindkét ország csak erősíteni kíván.
