Jubiláló főosztály

A főosztály létrejöttének okai az akkoriban már évek óta tartó forráshiány volt. Szükség lett egy olyan szervezeti egységre, amely - objektíven kiértékelve és elemezve az adott információkat, feldolgozva a rendelkezésre álló adatokat - segíthet az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában.

A kontrolling eleve speciális terület a közigazgatásban, a katonai kontrolling még annál is egyedibb. Miután konkrétan ilyen jellegű szervezet nem létezett akkoriban, a frissen megalakult főosztálynak lépésről-lépésre kellett haladnia. A szakemberek maguk ültették át gyakorlatba az elméleti tudást, a kijelölt utat maguknak kellett megkezdeni. A kezdeti időszakban a költségvetési kontrolling még néhány papírlapon előterjesztett, korlátozott tartalmú elemzést jelentett, amelyet néhány vezető, döntéshozó kapott meg. Ma már a civil nagyvállalatoknál működő üzleti intelligencia (BI) rendszert alkalmazzák, a költségvetési területet kibővítették a logisztika és a humán területekkel, az elemzett adatok pedig elektronikus formában mindenki számára elérhetőek, aki döntéselőkészítő vagy döntéshozói pozícióban van.

Történetük első felében a visszajelzések, elvárások, tapasztalatok feldolgozása után - a vezetői igények figyelembevételével - két szakmai területre bontották tevékenységüket, így létrejött a stratégiai (védelmi tervek teljesítésének nyomonkövetése) és az operatív (költségvetés végrehajtás nyomonkövetése) kontrolling, majd megkezdték az operatív csapatkontrolling kialakítását is.

2016-tól Szpisjákné Hermann Rita ezredes vette át a Főosztály vezetését, amely már kiegészített feladatkörrel, HM Kontrolling és Integritásfejlesztési Főosztály néven folytatta működését. Kiemelt feladata lett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal kapcsolatos folyamatos értékelés, a 100 órás Értékorientált Vezetőfejlesztési Program, továbbá a fejlesztések módszertani támogatására tartott szakmai módszertani workshopok szervezése.

2019 elejétől a főosztály - Pogácsás Imre mérnök dandártábornok vezetésével újragondolta és átdolgozta, részben automatizálta a gazdálkodással kapcsolatos beszámoltatási rendszert, alkalmazkodva a megnövekedett költségvetési kontrollhoz.

A főosztály már nem csak az előkészítésben játszik nagy szerepet. Feladatai közé tartozik az is, hogy a beszerzések előkészítésén túl annak eredményességét is figyelemmel kíséri, azaz az „output” mellett a katonai szempontú „outcome”-ot tartja szem előtt. Ez maga az újonnan kialakítandó, bevethető katonai képesség, melynek fejlesztési folyamatát, főbb lépéseit, előrehaladását követve és a szükséges beavatkozási pontokat beazonosítva tudja támogatni a vezetőket és az egész szervezetet a tárca stratégiai céljainak elérésében.

A főosztály megalakulása óta a tárgyilagosságot tartja szem előtt. Célja nem egy-egy döntés igazolása, hanem azok megalapozása. Munkatársai a gazdálkodási folyamatok külső vizsgálóiként és nem szereplőiként tekintenek magukra, mindazonáltal mindig rendszerszemléletben gondolkodnak, a tárcán belüli gazdálkodási és szakmai folyamatokat egységes egészként tekintve.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a főosztályt is hatalmas kihívás elé állította. A tárca jelenleg olyan fejlesztési periódusát éli, amelyre még nem volt példa, és amely nem korlátozódhat pusztán új eszközök vásárlására és új emberek felvételére. Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni technológiában, képzésben, a működési folyamatok racionalizálásban, a szervezeti kultúrában, szabályzók korszerűsítésében. A főosztály célja, hogy olyan információs rendszereket hozzon létre, amelyek a munkafolyamatba építetten rögzítik a szükséges adatokat, lehetővé teszik azok feldolgozását, támogatva az információk megfelelő körben történő megosztását, továbbítását, hogy objektív, hiteles, naprakész információval támogathassák a vezetői döntések folyamatát.