Karácsony: így alakult ki az ünnep
Szöveg: honvedelem.hu | 2022. december 25. 7:25Karácsony a keresztény világ legfontosabb ünnepe, amikor a hívő emberek Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Habár a karácsonyt a nyugati keresztények december 25-én ünneplik, a vallástudományi kutatások mára egyértelműen bebizonyították, hogy Jézus nem ezen a napon született. Az ünnep kialakulásának történetét a HM Katolikus Tábori Püspökség segítségével foglaltuk össze.
Karácsony gyökerei nagyon messzire nyúlnak vissza a történelembe, annak ellenére, hogy az ünnep mostani formáját csak viszonylag későn, a Krisztus utáni IV. században nyerte el, amikor a kereszténység államvallás lett a Római Birodalomban. Maga a karácsony („kracsun") szó a szláv nyelvekben napfordulót jelent, és innen került át a magyar nyelvbe is, utalva arra utal, hogy az ünnep a téli napfordulóhoz kötődik.
A keresztények eredetileg január 6-át, egy egyiptomi pogány ünnepet, a Nílus termékennyé válásának ünnepét „keresztelték meg", s ekkor kezdték el ünnepelni Krisztus földre lépését, azaz epifániáját, magyarul: kinyilvánulását. Később Nagy Konstantin császár – aki megpróbálta a napkultuszt egyesíteni a kereszténységgel, s ennek érdekében Napisten szobrát önmagáról mintázta meg – egy újabb pogány ünnepet, a december 24-ről 25-re virradó éjszakát tette meg Jézus születésnapjává, ugyanis a pogány kultuszokban, a téli napfordulóhoz kötődően ünnepelték a „legyőzhetetlen napot", a „sol invictust". A nyugati kereszténységben ekkor bomlott három részre az eredeti ünnep, mégpedig azért, hogy jobban el lehessen mélyülni Jézus megtestesülésének misztériumában. Ennek értelmében december 25-én ünnepeljük Jézus testi születését, január 6-án, vízkeresztkor Jézus kinyilvánulását a pogány világ előtt – ezen ünnepnek Epifánia a neve –, a következő vasárnap pedig Jézus megkeresztelkedésének, vagyis a zsidók előtti kinyilvánulásának ünnepe. Azzal, hogy karácsony december 25-re került, egy archaikus hagyomány jött ismét előtérbe. A december 25-e és vízkereszt közötti tizenkét napot ugyanis az elkövetkező tizenkét hónap előképének tekintették, ami viszont összefüggött a teremtés újévi megismétlésének gondolatával. Bár ez pogány hiedelem, mégis utat talált magának a kereszténységen keresztül is.
Egyébként egészen az V. századig Szűz Máriát nem is nagyon ábrázolták a Jézus születését bemutató képeken. Az ebben a korban készült szarkofág faragványok és festmények legfontosabb motívuma a jászol volt, a másik központi elemnek pedig egy ökör és egy szamár számított. E két állat a pogányság és a zsidóság Krisztusra találását fejezi ki egy ószövetségi idézet nyomán: „Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászlát, Izrael azonban nem ismer engem, népem nem ért meg" (Iz1,3). Szűz Máriáról az V. században mondták ki, hogy Istenszülő volt, s ezután jelent meg ő is a Jézus születését ábrázoló képeken. Később, a reneszánsz idején pedig megjelent egy új ábrázolás is, ez az a kép, amit már a mai kor embere is karácsonyi képként ismer. Az ábrázolásban a Kisjézus a földön fekszik, mellette Mária térdel, mögöttük antik romok vannak, József pedig gyertyával a kezében áll, holott nappali világosság van. Az elmúlt évszázadokban a vallástudomány már kiderítette, hogy Jézus születése nem eshetett a téli hónapokra. Már csak azért sem, mert a Biblia szerint Krisztus születésekor a pásztorok legeltettek, márpedig Palesztinában csak tavasztól őszig hajtják ki a nyájakat a legelőkre.
Ma már annyit tudni lehet, hogy Jézus valószínűleg Krisztus előtt 7–6. körül született. Az egyház egyébként sokáig kereste, hogy mikorra tegyék Jézus születését. Volt egy sor pogány ünnep, amelyeket nem tudtak megszüntetni, így inkább „megkeresztelték" őket, s ezekhez illesztették hozzá Jézus test szerinti születését, kinyilvánulását és megkeresztelkedését. A római katolikus egyházban az elmúlt évszázadokban egyre nagyobb hangsúlyt kapott Jézus születése – azaz a Karácsony megünneplése – bár a keresztények számára eredetileg a legfontosabb ünnep a Megváltó feltámadása volt.
Annak ellenére, hogy a karácsony egy hagyományos keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember is megünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa-állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése.
(Forrás: www.ktp.hu)
