Katasztrófavédelmi felkészítés
Szöveg: Vörös Gyula | 2011. május 30. 13:34A HM Tervezési és Koordinációs Főosztály és a HM Védelmi Hivatal közös szervezésében egynapos továbbképzésen vett részt május 26-án a honvédelmi tárca katasztrófavédelmi szolgálatot adó és katasztrófavédelemmel foglalkozó állománya. A 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa következményei felszámolásának irányításában is résztvevő szakemberek Kolontáron és Devecseren tájékozódtak a kárelhárítás és újjáépítés helyi és területi tapasztalatairól, helyzetéről, valamint Almásfüzitőn tájékoztatást kaptak a vörösiszap-száraztárózónál alkalmazott rekultivációs technológiáról.
Tili Károly, a település polgármestere kijelentette, hogy a katasztrófa napján a katonák megjelenése nyugtatta meg leginkább a helyieket. A jól szervezett munka, a pontos, fegyelmezett feladat-végrehajtás és a katonai irányítás-vezetés rendje egyaránt elősegítették a védekezés első időszakát jellemző információhiányos beavatkozás hatékonyságának és időszerűségének javítását. Várady Károly, a Veszprém megyei Védelmi Bizottság titkára kiemelte a gyors, rugalmas döntéshozatali rendszert, amelynek egyik példája a megyei és helyi védelmi bizottság azonnali integrálása volt, valamint az eredményes, szoros együttműködést a védekezésben résztvevő szervezetek között.
Benkovics Zoltán polgárvédelmi dandártábornok, az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka tájékoztatta a résztvevőket a helyreállítás jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy Kolontáron 36 házat, míg Devecser 21 utcájában 262 helyreállíthatatlannak ítélt lakóingatlant bontottak-bontanak le. A bontási ütemterv szerint a munkát június 30-ig befejezik, a vörösiszappal szennyezett törmeléket a Mal Zrt. tározójába szállítják.
A délutáni program során a felkészítésen résztvevő állomány megtekintette az almásfüzitői iszaptározót, ahol Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója kalauzolta a látogatókat. Elmondta, hogy a cég munkájának eredményeként a mintegy 200 hektárnyi területet felölelő tározók 80 százalékán már végbementek a rekultivációs folyamatok.
A szakember azt is hozzátette, hogy a vörösiszap tárolása azért is szükséges, mert jelentős az ásványi-anyag tartalma, aminek a kinyerésére jelenleg még nincs gazdaságos technológia, de 20-30 év múlva már lehet megfelelő eljárás.
Fotó: A szerző felvételei