Katonatiszt a „legismertebb ismeretlen magyar”

Portugália nagykövetsége és a Budapesti Camões Intézet a Budapest Fotófesztiválhoz (Budapest Photo Festival) kapcsolódva huszonegy kortárs fotográfiával tiszteleg a Magyarországon elfeledett, Portugáliában azonban a nemzet nagyjai között számon tartott magyar katonamérnök, Carlos Mardel (magyar születési nevén: Martell Károly) portugáliai építészeti munkássága előtt.

A május 12-ig minden hétköznap látogatható Mardel/Martell: magyar örökség Portugáliában című tárlaton Portugália egyik legelismertebb fotóművésze, Miguel Valle de Figueiredo képein keresztül lehet felfedezni Carlos Mardel – többek között – Lisszabonban, Oeirasban és Coimbrában még ma is álló főbb épületeit, ívó- és díszkutjait, akvaduktjait és egyéb épített örökségét.

Carlos Mardelt elsősorban az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés utáni tevékenysége tette ismertté. Ő volt az egyik fő építész, aki a város és környéke újjáépítéséért felelt. Mardel építészeti öröksége még ma is meghatározó Lisszabon arculatában. Építészeti-kulturális hatása alapvetően a lisszaboni Rato tér és az Amoreiras negyed környékén összpontosul, de Martell öröksége (bár számos általa tervezett kikötő, park és építmény már nem áll) ennél is kiterjedtebb. 1759-ben impozáns barokk kastélyt kezdett építeni a Lisszabontól mintegy 20 kilométerre található Oeirasban, a Pombal márkiként elhíresült Sebastião José de Carvalho e Melo, I. József király miniszterelnöke minisztere számára. A főváros újraépítését irányító Pombal márki palotájaként ismert főúri lak végül Martell tervei alapján és felügyeletével valósult meg. A coimbrai Új Szent Klára-kolostor kapuja és keringője is a nevéhez fűződik.

Az építészet mellett Mardel – akire a Navarrai Mészáros Márton újságíró, a tárlat kurátora által jegyzett kísérőszöveg az egyik „legismertebb ismeretlen magyarként” hivatkozik” – 1695 körül, a Magyar Királyság akkori fővárosában, Pozsonyban (ma Szlovákia fővárosa) született. Életének első évtizedeiről kevés írott forrás található: nem tudni, hogy miként járta be a korabeli Európát, mielőtt csatlakozott a Lengyel-Litván Unió, majd Nagy-Britannia Királysága hadseregéhez, mielőtt végül V. János portugál király hadseregének ezredese lett volna. Annyi azonban bizonyos: amikor 1733-ban Portugáliába érkezett, már szerteágazó katonamérnöki tudással rendelkezett. A hadsereg mérnöki szárnyának törzsőrmestereként 1745 körül számos építésszel együtt a 18. század legkomplexebb portugál mérnöki teljesítményének tartott lisszaboni Águas Livres elnevezésű akvadukt hálózatának megalkotásában vállalt kulcsszerepet. A beruházás, amely lineárisan szeli át a várost északnyugatról délkeletre, jelentős változást hozott a modern Lisszabon kialakításában, a Tejo torkolata és az Atlanti-óceán találkozásánál fekvő város korábban ivóvízhiánytól szenvedett, ezért V. János király úgy döntött, hogy vízvezetéket épített, hogy a várost a Caneças községben lévő forrásokból származó vízzel lássa el.

A budapesti kiállításban Miguel Valle de Figueiredo huszonegy felvételből álló fekete-fehér fotóanyagát Mardel korabeli tervrajzainak színes másolatai egészítik ki, a lisszaboni Városi Múzeum (Museu de Lisboa), valamint a Portugál Nemzeti Könyvtár (BNP) gyűjteményéből. A kiállításon rövid beszédet mondott az ötnapos budapesti látogatáson tartózkodó Miguel Valle de Figueiredo fotográfus, Jorge Ayres Roza de Oliveira, Portugália magyarországi nagykövete, Gulyás András, Magyarország korábbi portugáliai nagykövete, João Miguel Henriques, a Budapesti Camões Intézet vezetője és Navarrai Mészáros Márton újságíró, szerkesztő, a tárlat kurátora, valamint Mucsy Szilvia fotográfus, a Budapest Fotófesztivál alapítója.

Az idén hatvankét éves Miguel Valle de Figueiredo a – lisszaboni jogi egyetemet otthagyva – 1988 óta foglalkozik professzionálisan a fotózással. 1994-ben társalapítója majd a fotórovat vezetője volt a Volta ao Mundo című turisztikai magazinnak, munkája során mintegy nyolcvan országba jutott el, huszonnégy évvel ezelőtt Budapesten is járt és fotózott. 1999 és 2002 között az Evasoes folyóiratnál szintén a fotórovat vezetőjeként tevékenykedett. Több album és kiállítás fűződik a nevéhez. Képei portugál és nemzetközi gyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Ez az első budapesti kiállítása.