Katyn: jogsértő volt a titkosítás

Előzőleg a Memorial a moszkvai városi bírósághoz fordult, kérve az ügyet tárgyaló katonai ügyészség titkosításra vonatkozó döntésének megsemmisítését, a városi bíróság azonban nem fogadta be a keresetet.

Mostani döntésével a legfelső bíróság az ügyet visszautalta a moszkvai városi bírósághoz érdemi vizsgálatra. Jan Racsinszkij, a Memorial egyik vezetője kijelentette: “A döntés jó jel. Feléled a remény, hogy az orosz-lengyel kapcsolatokat oly sokáig beárnyékoló kérdés a belátható jövőben megoldódik".

A Memorial azért harcol, hogy a lezárt büntetőeljárás és az archívumok Katinnyal kapcsolatos anyagainak titkosítását feloldják.
Az áldozatok hozzátartozói az ügy lezárását fellebbezték meg, s miután tavaly januárban kimerítették az oroszországi jogi lehetőségeket, kilátásba helyezték, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.

A katonai bíróság arra hivatkozva zárta le a hozzátartozók keresetére lefolytatott eljárást, hogy az áldozatok közül utólag mindössze 22 személyt azonosítottak, de a felperesek rokonai nincsenek köztük, a szóba jöhető tettesek pedig már elhunytak.

Előzőleg, 2008-ban a hozzátartozók egy csoportja peres úton követelte eredménytelenül a kivégzett lengyelek rehabilitálását.
Az elutasító ítéletet a legfőbb katonai ügyészség 2006-ban hozott döntésére alapozták, amelynek értelmében az agyonlőtt lengyel hadifoglyok nem tekinthetők a megtorlások áldozatainak, mivel már nincsenek dokumentumok arról, miért vonták őket felelősségre.

A katinyi tömegmészárlás gyűjtőnéven ismert események során 1940-ben, miután a Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán 1939-ben átlépte a lengyel határt, Katinyban és másutt mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot öltek meg, tiszteket, sorkatonákat, köztük nagyon sok nem sokkal korábban mozgósított értelmiségit. Az első tömegsírokat már 1943-ban megtalálták, a Szovjetunió a nácikat vádolta. Moszkva 1989-90-ig tagadta, hogy része lett volna a gyilkosságokban.

Az első szovjet dokumentumok 1992-ben kerültek elő az állampárt I. számú dossziéjából, amelyhez kizárólag a Szovjetunió Kommunista Pártjának mindenkori vezetője férhetett hozzá. Ezeket az iratokat nem sokkal megtalálásuk után átadták Lengyelországnak.

A legfelső bíróság szerdai döntésére hatással lehetett, hogy az orosz hivatalos álláspontban is elmozdulás mutatkozott már. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Tusk lengyel kormányfő az idei évfordulón közösen emlékezett meg az áldozatokról Katinyban, és közelebb hozta egymáshoz a két országot az ugyancsak Katinyba tartó Lech Kaczynski elnök életét kioltó repülőgép-katasztrófa.