Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Képeslap a táborból

2007. december 26. 18:16

Karácsony előtt megkértük az afganisztáni Pol-e Khombriban állomásozó magyar PRT szóvivőjét, Varga Erikát, hogy néhány sorban számoljon be olvasóinknak, hogyan is telt az ünnep a táborban – a családtól távol. Válaszképpen egy “képeslap” érkezett, amelyből mindannyian megtudhatjuk, hogyan is telik az ünnepek ünnepe ezen a messzi földön…

Drága Családom!

Eljött a karácsony és bárcsak otthon lehetnék Veletek. Hiányzik az ünnep meghitt hangulata, az ajándékok láttán a meglepett arcok látványa, az ismerős ízek és illatok.

A táborban lévő katonatársakkal megpróbáltuk kicsit ünnepivé varázsolni ezt az estét. Ezért délután elkezdtük közösen feldíszíteni a karácsonyfát. Mindenki rakott rá valamilyen üveggömböt, gyöngyfüzért vagy szaloncukrot. A végén annyi mindent került a fára, hogy alig látszottak ki a tűlevelek.

Igazán jól éreztük magunkat karácsonyi zenéket hallgattunk és énekelgettünk. Majd körbeálltuk a feldíszített fát és gyertyát gyújtottunk. Ekkor a vidámság egy percre elillant és mindenki, akár csak egy percre is, de lélekben otthon járt.

A vacsora igazán ízletesre sikerült. Rántott hal volt

és hatalmas pulykákat sütöttek. Persze Édesanya a Te húslevesed, töltött káposztád és nagymami mákos bejglijének ízével semmi sem ér fel.

Este partit rendeztünk a kávézó helyiségben. Volt aki, kártyázott, dartsozott, csocsózott, de néhány bátor fiú a táncparketten megpörgette a lányokat. Vidám hangulat volt, együtt mulatott magyar, horvát, bolgár, szlovák, nepáli és svéd.

A barátok meglepték egymást apróbb figyelmességekkel, és jót nevettünk, amikor szinte ugyanazt az ajándékot adtuk egymásnak.

A család hiányát semmi sem pótolhatja, de ez

en az estén kicsit többet és jobban figyeltünk egymásra.

Mindenkinek békés és áldott karácsonyt kívánok innen a messzi távolból!

Szerető Lányotok