Képességnövelés mesterlövész alaptanfolyammal

A kiképzők a mesterlövész csoport tagjai, míg a jelöltek az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár alegységei közül kerültek ki. A kiképzés célja a különleges műveleti és rohamlövész csoportok képességnövelése mesterlövész beosztású tagokkal.

A tanfolyam első másfél hetében a résztvevők elméleti oktatáson vettek részt különféle mesterlövész puskákkal, valamint a különleges műveleti erőknél rendszeresített optikákkal, állványokkal ismerkedtek. A pontos lövés leadásához szükséges ballisztikai ismereteket, szélszámításokat is elsajátították. Gyakorolták a megfigyeléseket és a háromlábú állvány használatát ülő, térdelő és álló helyzetben. Az utolsó napon írásbeli vizsgát kellett tenniük a kiképzendőknek. Csak azok folytathatták a képzést, akik 70 százalék fölötti eredményt értek el, de mindenki 90 százalék felett teljesített.

Viszont a nehezebb rész ezután következett. A következő négy hét ugyanis csakis a lövészetről szólt. A fázisok során fokozatosan nehezedett a végrehajtandó feladat. A 100 méteres „zérózást” különböző távolságú, maximum 300 méterig leadott lövésekkel folytatták. A pontos lövésleadás mellett a találat megfigyelést és a „data book” kitöltést is gyakorolták. A lövészek párban dolgoztak a teljes tanfolyam ideje alatt, váltogatva a lövész és a megfigyelő (spotter) szerepét.

A második héten Szolnokon folytatódott a tanfolyam: 200 méterig lőttek, csakis papír célra különböző testhelyzetekben. A táv rövid, viszont itt az a cél, hogy a lövések „egybe szakadjanak”. Nagy hangsúly van a jó elsütésen, a megfelelő légzéstechnikán. Minden egyes lövés leadása nagy összpontosítást igényel, ezért igencsak fárasztó.

A következő hét már a szomódi lőtéren találta a kiképzendőket, 600 méteren belül lőttek ismert és ismeretlen távra. Az optikában található szálkereszt használatával távot becsülni tanultak, csak az adott cél paramétereit kapták meg. Ezen a héten lőttek a legtöbbet, nagyrészt fekve és állványról.

A következő és egyben az utolsó héten már a vizsgalövészet következett. A vizsga ismert és ismeretlen távra, fekve és állványról leadott lövésekkel indult. Mindenkinek volt ideje előkészülni, amint jelezték, hogy felkészültek a feladat végrehajtására, megkapták a start jelzést a kiképzőktől. Célonként két lövésre volt lehetőség. Ha az első lövés nem talált, akkor öt másodpercen belül le kellett adni a második lövést. Ekkor természetesen a spotter segített helyesbíteni. Ha a második lövés sem talált, akkor a feladatvégrehajtás sikertelennek minősült. A jelölt még versenyben maradt, mert a vizsga több feladatból állt. A kiképzők a teljes vizsgát értékelték, folyamatosan figyelemmel kísértek minden egyes lövést. Ha úgy látták, hogy a spotter nem megfelelően korrigált, akkor kicserélhették egy másikra. (A megfigyelő által közölt rossz korrekciós értékek ugyanis a lövész bukásához is vezethetnek, mivel nem fog találni a lövés.)

A sikeresen elvégzett tanfolyam után - a megfelelő fegyverzet és felszerelés birtokában - a katonák visszakerültek a csoportjukhoz. A képesség ebben a státuszban azonban még „csak” a félidő.

A potenciális jelöltek későbbiekben magasabb szintre fognak lépni a haladó mesterlövész tanfolyamon, ami már közvetlenül a különleges műveleti képesség része. A tizenegy hetes képzés alatt majd álcázással, rejtőzködéssel, híradással, tűztámogatás kéréssel, illetve 1200 méterig pontos lövés leadásával lehet bővíteni az ismereteket.