Két nemzet magyar hőse
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2012. február 1. 12:40144 évvel ezelőtt, 1868. január 21-én hunyt el Asbóth Sándor, aki nemcsak az 1848–49-es szabadságharc hőseként vonult be a történelembe, hanem az amerikai polgárháború egyik lángelméjeként és a New York-i Central Park tervezőinek egyikeként is.
Asbóth Sándor 1811. december 18-án született Keszthelyen, apja a Georgikon igazgatója volt. A fiatal tehetség a Selmecbányai Bányászati Akadémián kezdett mérnöknek tanulni, de diplomát már Pesten szerzett. Tanulmányai elvégzését követően először vízépítő mérnökként dolgozott, majd később Temes vármegye építészeti igazgatója lett. Elméleti tanácsaival részt vett az Al-Duna szabályozásában, s a Lánchíd építésében is tevékenyen részt vállalt.
Az amerikai polgárháborúban a kezdetektől fogva részt vett az északi erők küzdelmeiben. Először Fremont tábornok seregének vezérkari főnöke lett, és ebbéli minőségében több fontos hadműveletben vett részt. Az északiak Pea Ridge mellett aratott győzelmének elismeréseként dandártábornokká nevezték ki: 1863-tól már e rangban lett Nyugat-Florida északi katonai erőinek parancsnoka. A konkrét harci cselekményektől távol maradt a következő évtől fogva, mert 1864-ben Marianna mellett megsebesült egy ütközetben: az arccsontjába fúródott egy konföderációs golyó. Érdekesség, hogy mivel annak eltávolítását senki sem merte vállalni, Asbóth élete végéig hordta testében a lövedéket.
Kivételes érdemei elismeréseként 1866-tól az Egyesült Államok argentínai és uruguayi nagyköveteként dolgozott Buenos Airesben: aktívan közvetített a két háborúskodó ország között, de nagy célját, a békekötést sajnos már nem érte meg. 1868. január 21-én – súlyos fejsebével összefüggő okokból – elhunyt.
Argentína nemzeti gyásszal búcsúztatta, sírján egyaránt ott díszelgett Magyarország és az Egyesült Államok címere. Hamvait végül több mint száz esztendővel később, 1990. október 23-án helyezték végső nyugalomra az arlingtoni katonai temetőben.
