Kiállításmegnyitó a varsói csata emlékére

A varsói csatát gyakran a visztulai csoda néven emlegetik, hiszen maga a győzelem csodaszerű volt. A hívő emberek isteni beavatkozást feltételeznek a győzelem mögött, ami Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevételének napján, a katolikus egyház legnagyobb Mária ünnepére esett. Augusztus 15-e így lett lengyel nemzeti ünnep, valamint a lengyel hadsereg napja is.

A kiállítás megnyitóján megjelent Małgorzata Gosiewska, a Lengyel Köztársaság Szejmjének (alsóházának) alelnöke, a honvédelmi miniszter képviseletében Łukasz Kudlicki, a miniszter politikai kabinetjének vezetője, Włodzimierz Bernacki professzor, az oktatási és tudományügyi minisztérium államtitkára, a lengyel haderő jeles képviselői, Krzysztof Jaworski admirális, a Tengerészeti Műveleti Központ parancsnoka, tábornokok, tisztek, Magyarország Varsói Nagykövetségének képviseletében Szubert László első beosztott és Szabó József ezredes, katonai attasé, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviseletében dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Az ünnepségen részt vett továbbá Romuald Kamiński püspök, a Varsó-Prága (Varsó keleti része) egyházmegye püspöke is.

„1920-ban fegyvereket és lőszereket szállítottunk Lengyelországba, most pedig egy kiállítást hoztunk” – mondta a parancsnok, s köszönetét fejezte ki, hogy a magyar haderő e kiállítással részese lehet a varsói csata megemlékezés sorozatának. Megnyitó gondolatai után, Kovács Vilmos ezredes felolvasta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes üdvözlő sorait.

A tárlat a két nemzet közötti évezredes barátság egyik kevéssé ismert mozzanatát eleveníti fel. Száz évvel ezelőtt az első világháborúból vesztesen kikerült, gazdaságilag és katonailag tönkretett és megcsonkított Magyarország még nehéz helyzetében is támogatta a függetlenségért élet-halál harcot vívó lengyeleket a bolsevikok elleni háborúban.

Lengyelország 1918. november 11-én 123 év után nyerte el ismét önállóságát, de az országhatár megállapítása és a lengyelek lakta területek egyesítése érdekében szinte azonnal fegyvert kellett ragadniuk. Hadfelszerelésben azonban súlyos hiány mutatkozott, az antant államok támogatása a nemzetközi munkásmozgalom bojkottjának köszönhetően csak nehezen jutott el az országba. A magyar nemzet a kezdetektől fogva kiállt a lengyel ügy mellett. Az első magyar hadianyag-szállítmány már 1918 novemberében elindult Kassáról, Krakkó mellett pedig önkéntesekből Magyar Légió alakult. 1919 februárjától Lengyelországnak a keleti határainál új ellenféllel kellett szembenéznie, az egykori cári területek visszaszerzésére és a forradalom exportjára törekvő Szovjet-Oroszországgal. A váltakozó sikerű hadműveletekben a magyar segítség felértékelődött, 1920 tavaszától magyar gyártású hadianyagok, puskatöltények, tüzérségi lőszerek, mozgókonyhák, tábori sütő kemence segítették a lengyelek harcát. A túlerőbe kerülő bolsevik csapatok 1920 nyarán elsöprő támadását indítottak, a Varsótól húsz kilométerre védekező lengyel haderőnek már csak pár napra elegendő muníciója maradt. Ekkor érkezett be Csepelről az a 22 millió darabos lőszerszállítmány, amely segített megfordítani a hadműveletet a győztes varsói csatában. Ez volt a „visztulai csoda”, amely megváltoztatta Lengyelország sorsát.

A Lengyel Hadsereg Múzeuma és a budapesti Lengyel Intézet együttműködésében létrejött kiállítás első ízben Budapesten volt látható. A tavalyi év augusztusában megnyílt kiállítás került most a lengyel fővárosba, de a következő időszakban több lengyel településen is bemutatkozik majd.